ᒍUИ⅁ʞOOʞ🖤
Az udvara vezető ajtó ablakán kitekintve megpillantottam az iskola diákseregének egy jelentős részét akik egy körben állva néznek valamit. Rossz előérzetem támad ezért sietve megyek ki az udvarra bele a tömeg közepébe velem egyszerre pedig Changbin a testnevelés tanár is ott terem, aki látva a helyzetet egyből közbe lép próbálva szétválasztani a négy fiút. Láttásból ismerem hármukat, azonban a negyediket aki egymaha állt szemben a három másikkal jobban hisz az én osztályomba jár.
‐ Jungkook - ragadom meg a dühösen fújtatott fiú vállát aki fellémperdülve döbbenten komstantálja, hogy ki is áll vele szembe. - Mi ez az egész?
- Én csak..
- Te csak? - Vártam a folytatást.
- Kérem ne legyen dühös.
- Na mi van te kis punci? Na gyere!
Feszítette tovább a húrt az egyikük de Changbin közbe szólt.
- Befogtad a szád, igaz fiam? Különben négyszemközt megvitatjuk, hogy te mekkora is vagy! - Ez hatott ugyanis a srác elhallgatott, de attól még gyilkos szemekkel méregette Jungkookot. - Na erről van szó! Szerencsétek, hogy az igazgatóság ma nincs az iskolában. Azonban veletek szépen elbeszélgetek.
- Jungkookot nyugodtan rám bízhatod! - Szóltam oda Changbingnek aki rám is emelte tekintetét. - Végül is az osztályomba jár.
- Rendben van tanárnő! Nos fiúk irány az irodámba. A többiek pedig oszoljanak és gondolkozanak el azon, hogyha ők keverednének bajba minek örülnének. Ha valaki végig nézné, hogy megverik és nem csinálna semmit vagy ha közbe avatkoznának?
Azzal hátat fordított minden földre szegezet tekintetnek és a három fiúval elindult feltételezhetően a tesi terem melletti irodájába.
- Gyere Jungkook! - Simitottam rá a hátára és indultunk meg ketten az üresen álló osztálytermünkhöz.
A terembe érve Jungkook a tanári asztal előtt lévő padba dobta le magát és pedig a szekrényhez lépve vettem ki az elsősegély dobozt, hogy lekezeljem, hisz az ajka felszakadt illetve a jobb kezén lévő bőr is levállott.
- Csukd be szorosan a szád ez most csípni fog! - Írányítom felé a fertőtlenítő sprayt.
- Nem kell a pátyolgatás! - Rántottam el a fejét. - Jól vagyok!
- Ne vitatkozz velem!
Megforgatta a szemeit, de azért engedelmesen odatartotta magát és tette azt amit éppen kértem tőle.
- Valahol máshol még megsérültél? - Leszegedt fejjel nemlegesen csoválta a fejét. - Rendben - foglaltam helyet a tanári asztalon. - Akkor beszélgessünk! Mi volt ez az egész?
Megrántotta a vallait majd oda motyogot egy semmit.
- Semmi? Szóval a semmi miatt mentettek neki egymásnak? Ez ilyen hobbi nálatok, hogy szétveritek egymást?
- Úgy is mondhatjuk.
- Jungkook nem vagy vicces, én pedig pláne nem vagyok most vicces kedvembe.
YOU ARE READING
𝕽𝖊𝖆𝖐𝖈𝖎𝖔́
FanfictionOlvasatok rövid történeteket a fiúkról amik egy-egy szituációban történhetnek meg velük. 💚🤍💜💙💛❤️🖤