𝕽𝖊𝖆𝖐𝖈𝖎𝖔́

Szakítás - Jin

ᒍIИ🤍

A mai nap sem tartozik a legnyugisabbak közé. A fiuknak egy jótékonysági rendezvényen kellett fellépniük más idolokkal együtt. A válogatott koncert a koalákért szólt és a rajongok által vásárolt jegy bevétele mind az ezzel foglalatoskodó alapítványoknak megy. Ami szerintem szép gesztust, tekintve arra, hogy szerencsétlen állatoknak az otthona elpusztult a hatalmas erdő tűzben. Hátul a backstageben táncosok, stábtagok fel-alá járkálnak, hogy mindent biztosítani tudjanak a csapatoknak akiket egy-egy elkülőnített szobákban várnak a sorukra. Már négy éve vagyok a BTS stábtagja. Négy éve igazgatom a hajukat, a sminkjüket és sokszor a gondolataikat. Ismerem a szokásaikat, a mimikájukat, a mozdulatukat. De az egyiküket mindenkinél jobban. És ez maga a legidősebb tag volt Kim Seokjin. Lassan már két éve alkottunk egy párt teljesen titokban. A bandatagok, menedzser és egy-két stábtag tud rólunk. Más senki. Nem is lenne jó ha kitudodna. Ez csakis a mi védelmünkre van, pontosan tudom. Ha Jinnen múllana világgá kürtölné de azzal elég sok bajt okozhatna. Mondjuk felém egy elég szép gyűlölő tábort, akik képesek lennének megkopaszítani, rosszabbik esetben  skalpolni. Így is irigykednek rám néha amiért az ajkait szoktam festeni, pedig ha tudnák, hogy otthon mikor csak magunk vagyunk, úgy falom őket mintha az lenne az egyetlen túlélési forrásom. Jin még rosszabul járna. Nem tartom kizártnak, hogy petició inditanának ellene, hogy lépjen ki a bandából amiért mer szeretni valakit. Így a némaságot választottuk mint kettőnk érdekében.
Csak mások tudtalansága néha fájdalommal jár. Nem a legjobb érzés tud lenni amikor egy-két stábtag vagy táncos bepróbálkozik nála. Néha nálam is, de ez sokkalta ritkább és mindig elég hamar tisztázom a helyzetet, finoman elutasítom őket. Jin is megszokta tenni és sose aggódtam, hogy ilyesmik miatt a kapcsolatunk megzörrenhet. Egészen a mai napig.

Taehyung haját sütöttem be amikor meghallodtam Jin ismerős kacagását. Az én arcomra is mosoly terült, de amint felé fordultam egyből el is tűnt onnan. Kettesben beszélgetett az őket fel konferáló szupermodellel. A nőnek akit még csak a nevét sem tudtam hosszú szőke haja volt, ami szép hullámokban omlott a vállára. Elegáns smink és kivágott ruha, ami kiemelte a gyönyörű természetes adottságait. A mosolya gyönyörű volt. Előtte Jin nekem háttal állva zsebre dugott kézzel beszélgetett a hölggyel aki mondott neki valamit amitől Jin ismét felnevetett. Próbáltam nem féltékeny lenni és nem bántani magamat, de sajnos jó szokásom volt. Egyből végig néztem magamon. Farmert, inget viseltem sport cipővel. Csinos mégis a futkozáshoz jó. De egy Worldwide Handsome mellé csak egy zsák krumplinak néznék ki. Barátaim az önbántalmazó gondolatok mint zápor eső ugy zúdultak rám. A szívem elfacsarodott és a torkomba gomboc nőt. Miközben néha-néha oda-oda pillantgadtam feléjük és azon agyaltam, hogy mit keresek Jin mellett. Úgy tűnik az önbizalom hiány mint rossz barát életem végéig kisérni fog. Soha nem fogom tudni levezetközni, ahogy az ezzel járó ön ostorozást sem.
Mikor hajlakkért nyúltam vissza fordulva az eddig telefonját nyomkodó Tae helyett most nagy érdeklődő szemeivel néztem farkas szemet. Mosolyra húztam ajkaimat.

– Csukd be a szemed! – Utasítottam.

– Mi a baj? Szomorúnak tűnsz! – Kérdezte míg én egyik tincsét megfogva eligazítva befújtam.

– Semmi.  Kicsit hosszú ez a nap.

– Biztos? – Nyitotta rám egyik szemét.

– Biztos. Ne velem foglalkozz.

V is elkészült és nem sokkal utána következett a várva várt pillanat. A fiúk következtek. A Bangtan gyorsan összeállt egy csapat kiáltásra és beálltak a helyükre. Jin rám nézet mire én felemelt hüvelyk ujjal jeleztem, hogy Isteniek lesznek.