Tiltott szerelem (Befejezett)

2. évad 10. rész

Egész álló délelőtt zuhogott az eső, így úgy határoztunk, hogy bekuckózunk az ágyba és filmezünk egyet. Kata pont egy kis kóláért ment ki, mikor hitetlenkedve kiáltott fel.

-Lányok gyertek ide, ezt látnotok kell!

-Mond mi van! -értem ki elsőként mellé, és én is elképedve néztem át az üveg ajtón. Hó esett. Hogy esett? Inkább szakadt. Hole anyó csak úgy rázta a dunyhákat és már vagy három centi hó meg is maradt. A többiek is kijöttek és szinte egyszerre kiáltottunk fel.

-Esik a hó!

Röhögve nyitottuk ki az ajtót és léptünk ki rajta. Gyönyörűszép volt az egész. Azt hiszem, nem is volt vita tárgya, hogy mit csináljunk a nap hátra levő részébe. A filmet kikapcsoltam, jó vastagon felöltöztünk, majd kimentünk az apró udvarra.

-Kéne szánkó, nincs nektek? -érdeklődött Ági Katától meg tőlem. Én fejet ráztam, míg a lakótársam befutott a kis házikóba majd fél perccel későb egy szánkóval tért vissza.

-Szuper -kapta ki a kezéből Kami és ráült. -Szandra húzz légyszíves.

-Nem tudom, hogy vagytok vele, de szerintem ötünknek kevés egy szánkó. Ne vegyünk még egyet? Tudok egy boltot a közelben, ahol árusítanak... Na nem azért, mert egész télen erre a kiadós havazásra vártam... -magyarázott Kata nevetve.

Elmentünk, megvettük közös pénzből a szánkót, majd máris mókáztunk. A két szánkót összekötöttük, amit Kata és Szandra húzott. Nem is figyeltem, hogy merre megyünk, csak élveztem, hogy újra gyerekként viselkedhetek. Aztán feltűnt, hogy a templom melletti parkban voltunk. Már kezdett sötétedni, és Kaminak támadt egy jó ötlete.

-Hógolyó csata!

-Igen! -kiáltottunk fel valamennyien, de Ági közbeszólt.

-Nem jó, páratlanul vagyunk. Kéne még egy embert szerezni valahonnan.

-Menj csak, mi megvárunk! -nevetett Kami, de azért elkísérte őt. Mi addig hógolyókat gyártottunk, és egyenlően elosztottuk a két leendő csapat között. Aztán láttam, hogy jönnek vissza a lányok, egy férfival. Közelebbről megnézve, Dénessel mármint Dénes atyával...

-Sziasztok. -köszönt nekünk, mire mindannyian halkan, alig érthetően válaszolunk -Azt mondta Kamila, meg Ágnes, hogy kéne még egy tag a hógolyó csatához, így íme itt vagyok. Már, ha megfelelek.

-Hogyne -bólogatott Szandra. -Hogy legyenek a csapatok? Kik legyenek a csapatkapitányok?

-Szerintem a két leendő tesi tanár legyen a két csk -dobta be az ötletet Kata, amit mindannyian elfogadtunk. Csak Dénes pislog nagyokat.

-Tanárok?

-Igen. Szandra meg én is testnevelő tanárnők leszünk -említettem meg, de nem voltam hajlandó bővebben beszélni róla. Egymás mellé állunk és kő, papír, ollóval döntjük el, hogy ki választhat elsőnként. Szandra győzőtt, és ő máris magához hívta Kamit.

-Mondjuk gyere Ági -szóltam én is és már sejtettem, hogy mi lesz a vége. Szandra Katát választotta még, így nekem jutott Dénes. Őszintén nem repdestem az örömtől, de pozítívan csalódtam ismét benne. Kiderült, hogy nagyon gyorsan tud jó minőségű golyókat gyúrni és nagyon pontosan is tud dobni. Ági és én is kiestünk már a játékból, de ő még harcolt Kami és Szandra ellen. Nehéz meccs volt, végül mi nyertünk. A győztes dobás örömére hárman összeölelkeztünk és úgy ugráltunk. Hirtelen el is felejtettük, hogy egy pap volt velünk. Egy fekete nadrág volt rajta, és nem az a lógós ruha, így teljesen kiment a fejünkből. A másik csapat is mikor jött gratulálni, nem figyelt oda, de szerintem csak az én fülemet ütötte meg a szó...

-Gratulálunk, nagyok ügyesek voltatok! Nem is hittük volna, hogy ilyen jól tudsz hógolyózni Dénes -Kami beszélt gondolkodás nélkül, de senki nem szólt közbe és nem javította ki, így én is megtartottam magamban. Dénes elkezdett mesélni, hogy gyerekkorában a hóban milyen nagy csatákat vívtak, és mi a pad támlájára felülve hallgattuk csak őt...