Tiltott szerelem (Befejezett)

9. rész

Sziasztok! Csak szólni szeretnék, hogy innentől nem napló szerint lesz írva! Lehet később még visszatérek rá, majd meglátom.
Jó olvasást! ❤

1 hónap telt el nagyjából vagy lehet egy kicsivel több. És nem írok naplót. Eleinte kicsit fura volt, de aztán idővel megszoktam. Talán kicsivel nyugodtabb is lettem. Pár hét és karácsony. Az a kedvenc ünnepem. És megyünk a lányokkal éjféli misére, ahol énekelni is fogok. A papba ugyan úgy szerelmes vagyok. De felfogtam, hogy ez egy viszonzatlan, plátói szerelem. Nem is vallanám fel előtte. De barátság van köztünk egy bizonyos vasárnap óta.

☆ Visszaemlékezés ☆

Egy mise után a csajokkal az a templom mellett álltunk. Az utolsó dal, amit énekeltünk, nagyon szerettem és még mindig a fejembe járt, ezért elkezdtem dalolászni.

-Ó Hatalmas! Kezed nagy csodákat tesz, Veled senki nem ér fel -majd mikor befejeztem valaki nekiállt mögöttem tapsolni.

-Gyönyörű előadás volt -mosolygott rám elismerően Dénes atya, mikor hátra fordultam. A szívem a torkomba dobogott, hirtelen alig tudtam válaszolni is. De végül kinyögtem, hogy ,,Köszönöm" Mondta, hogy néha majd énekelhetnék a templomba, mondjuk Karácsonykor a műsorban. És megkérdezte a nevemet is! Ez volt a legmegdöbbentőbb számomra.

-Jöttök jövőhéten? -kérdezte mielőtt elment volna.

-Persze ez természetes -vigyorgott Kami... Hát valahogy mióta megismerte az új papocskánkat valahogy ő is nagy hívő lett.

-Akkor vasárnap találkozunk! Sziasztok lányok! -mosolygott, majd beült az autójába és mikor elment mellettünk, intett nekünk. Azóta mindig integetünk egymásnak.

☆ Visszaemlékezés vége ☆

Szóval szinte minden héten mindannyian eljárunk a misére. Párszor beszélgettünk már a szertartás után, így egész jóba kerültünk. Ahogy beszél mindig, felfogtam, hogy ő mindennél jobban tiszteli és szereti az Urat. Nem hibáztatom érte, hiszen én is hívő ember vagyok és hiszek abban, amiben ő. Ezért is érzek mindig bűntudatot, miután elkalandoznak a gondolataim vagy épenséggel sokáig bámulom őt.

Most, hogy jön a Karácsony, gyónnunk kell majd. De én nem akarok, nem tudhatja meg a legnagyobb bűnömet, hogy szeretem őt. Bár alapjáratba a szeretet/ szerelem nem bűn... csak itt kissé komplikált a helyzetünk...

A suliban minden a megszokott stítusban halad tovább. Tünde nénit imádom, hetente egy alkalommal aerobikozunk és készülünk egy kis műsorral a kilencedikesekkel együtt. Niki néni és a többi tanár pedig már most hajt minket, hogy januárban félév lesz! Ezért sorra jönnek a kis dogák, meg a nagy témazárók is. Szerencsére az angol tannárunk nem kapkod ennyire, nála egész decemberben filmezünk. Csak egy hátulütőlje van. Mégpedig ha végeztünk a sorozat részeivel kell egy 2 oldalas fogalmazást írnunk. Hát remélem menni fog és nem kapok érte egy egyest mint múltkor, mert akkor nem tudtam megcsinálni.