Tiltott szerelem (Befejezett)

2. évad 29. rész

A Balatoni kirándulás másnapján felhívtam a nővéremet, hogy amint tud jöjjön értem, mert már nem bírok tovább maradni abba a városba. Megígérte, hogy vasárnap reggelre ott lesz és segít kiköltözni. Addig is volt időm mindent elpakolni táskába, zsákba és dobozba.

-Sajnálom, hogy elmész egy héttel előbb, de megértelek -mondta Kata utolsó nap este, mire pityeregve átöleltem.

-Köszönöm. Annyira fogsz hiányozni, e négy év alatt olyan jó lakótársam és barátnőm voltál.

-Te is nekem -szorongatott, majd kiment a bejárati ajtóhoz, mert megjött a kajánk. Kata ötlete volt, hogy az utolsó közös esténken együnk pizzát és igyunk mellé egy jó kis vörösbort. Szóval így tettünk, és nem bántuk meg. Aztán reggel megjött Andi. Hamar bepakoltunk, és már indulásra készen voltunk.

-Figyelj. Nem akarlak megbántani, és bele sem akarok szólni, de nem akarsz még egyszer utoljára elmenni a miséjére?

-Katának igaza van -bólintott Andi -Így el tudnál búcsúzni tőle gondolatban, és ahogy látod, hogy végzi a szertartást, megbizonyosodhatsz abban, hogy jól döntesz.

-Elmegyek. De kérlek gyertek el ti is.

Elkísértek, és valahol hátulról az negyedik sor végébe ültünk be. Minden olyan volt, mint azt megszoktam. Csak én voltam más, csak én gondolkodtam Istenről és az életről teljesen másképp. Mise után kértem a lányokat, hogy siessünk, mert semmiképp nem akarok vele összefutni. Az elbérlethez már vissza sem mentünk, a templom közelébe parkolt le a nővérem, így egy hosszú ölelés után Katát otthagyva, elindultunk Fonyódra. Szerencsére, aki az albérletet kiadta nekem, jó fej volt és megengedte, hogy egy héttel előbb beköltözzek, mindössze annyit kért, hogy így előbb fizessem ki neki az első havi bért.

Anyám amikor megtudta, hogy beköltöztem korábbam, azonnal magyarázatot követelt, így elmondtam, hogy Dénes miatt volt. És ekkor mintha villám csapott volna belé, rájött, hogy mégis kibe szerettem bele.

-Lányom ugye nem Dénes atyáról van szó? -faggatott, de hirtelen nem tudtam neki mit válaszolni. Nem hittem volna, hogy valaha megtudják majd. -Komolyam egy papba lettél szerelmes? -akadt ki, mire mérgesen válaszoltam.

-Nem mindegy már? Nem történt semmi, eljöttem, mert nem bírtam már a közelébe maradni ennyi.

-Hé, nyugodj meg kicsim -próbalt csitítani, de túl döhös voltam.

-Figyelj semmi kedvem most ezen is veszekedni, inkább leteszem szia! -köszöntem el és kinyomtam. Andi fültanúja volt az egésznek, mire leült velem és várt.

-Elmeséled, hogy mégis mi történt?

-Persze mindjárt. Csak még Szandráéknak sem mondtam semmit a kirándulás óta. Gond lenne, ha felhívnám őket és úgy beszélgetnénk?

-Dehogy hugi. Hozok neked valami hűsítő italt, addig próbáld meg őket elérni -érintette meg a vállam, mikor felkelt, majd eltűnt az ajtó túloldalán. A telefonomat elővettem és beírtam a közös csopinkba.

,,Sziasztok! 10 perc múlva közös videóhívás? Sok mesélni valóm van"

Mindenkinek jó volt szerencsére az időpont, így a jégkásámat iszogatva indítottam a hívást. Néhány másodperc alatt mindenki belépett, majd miután mindenki köszöntött mindenkit, én is megszólaltam.

-Üdv Fonyódról. - mosolyodtam el, de aki jól ismeri az emberi testet, az azonnal levenné, hogy a mosolyom csak álca és valami szomorúságot rejt. A lányok is érezték, hogy valami nincs rendben, főleg, hogy már az új albérletembe vagyok, így nem húztam sokáig a dolgot, azonnal belekezdtem -A Balatoni kiránduláson csókolóztunk....