Keresve téged

3. Rész

Másnap anya nem tudott otthon lenni, apa meg korán elment a munkahelyére, a mamámék pedig messze laknak, ezért nekem kellett vigyázni rá, így bevittem a suliba, nyilván előtte az igazgatót megkérdeztem. Ahogy beértem mindenki engem nézett, voltak aki elolvadtak, de voltak olyanok, akik felháborodtak. De engem nem érdekelt, szóval haladtam tovább órára.
-Nefeleejcs-kaptam a nyakamhoz, mert elkezdte szívni, mintha én lennék a cumi
-Hát itt a Mini Rose-kapta fel Bence Nefelejcset es megpuszilta a hasát-Hát szia szépség-olvadt el, majd rám nézett-Fiúzunk Rose?-vigyorgott a nyakamra nézve
-Mi?-kaptam oda
-Ki van szívva.
-Nefelejcs!-dühöngtem, de nem tudtam rá haragudni.
-Hát te voltál? Kis rosszaság-puszilt a nyakába, amitől nevetett-Na gyere. Dupla magyar.
-Okeyy-mentem mellette, majd leültem a helyemre, Bence pedig az ölembe adta a babát, én pedig a mellettem lévő hordozóba raktam és elaltattam.
Pár perc múlva megjelent Marcell is, aki egyből rám nézett, majd láttam rajta, hogy egy kicsit ingerült. Akkor láttam, hogy a nyakamat nézi... lehet, hogy bejövök neki..? Rosee!! Jézusom, te min gondolkozol? Állj le!! A tanulás a fontos!!
-Jó reggelt gyerekek. Kezdjük egy névsorral.-olvasta fel a neveket-Rose.-nézett rám, majd vissza idegesen.-Szóval Rómeó és Júlia. Két szerelmes, de sose lehetnek együtt. Mindent megtesznek, de a két fél, Montague és Capulet erősebb, mint ők ketten. Mégis együtt lesznek, egymásé, nem érdeklik őket, hogy mit gondol a két család. Ám a végén egy félreértés miatt mindketten meghalnak. Ki olvasta el?-nézett körbe, mire én jelentkeztem, majd a mellettem lévő Nefelejcs kiadott egy cuki hangot-Ki volt ez?-nézett körbe
-Bocsánat tanár úr, az igazgató megengedte, hogy behozzam a testvéremet, mert a családból mindenkinek dolga volt.
-Áá értem. Megnézhetem?-mosolyodott el
-Igen.-vörösödtem el, majd kivettem és odavittem a tanárhoz, aki átvette. Meglepetésemre Nefelejcs mosolyogni kezdett, pedig ha egy idegen emeli fel, akkor sírni szokott.
-Gyönyörű kislány-nézte a szemeit-hasonlít rád-nézett a szemembe-hogy is hívják?
-Nefelejcs-simogattam meg a haját
-Édes név és kedves-adta vissza-Na de mostmár foglalkozzunk a hős szerelmesekkel.-ültem vissza a helyemre, majd figyeltem tovább.
Dupla magyar után mindenki kiment a teremből, csak én maradtam a kicsivel és a tanárral.
-Mi történt a nyakaddal?-nézett rám
-Hm?-kaptam oda-ja, hogy ez. Nefelejcs reggel úgy gondolta, hogy belőlem szeretne inni-mosolyodtam el
-Áá értem. Nagyon aranyos. Hány éves?
-1 éves-mondta, ő pedig csak elmosolyodott.
-Nekem is van egy tesóm, bár ő már nem ilyen kicsi. Ide jár a suliba. Nem tudom, hogy ismered-e. Marcella a neve. Most jött.
-Nem.-ráztam meg a fejemet
-Kár. Pedig biztos vagyok benne, hogy te tudnál neki segíteni. Nincsenek barátai és hiába próbálkozik, senki nem akar vele lenni.
-Áá értem. Melyik osztályba jár?
-9.D-s
-Dráma?-mosolyodtam el
-Igen. Színész szeretne lenni, de lehet, hogy zongorista. Most alapított egy bandát, ahol ő zongorázik, Bence dobol, én gitározom és éneklem. Pluszba kellene egy énekes lány is. Megkértem az énektanárt, hátha tud valakit szerezni.
-Hát.. engem beírt valahova...
-Tényleg? Ennek örülök-mosolyodott el-Kedden és pénteken van ül össze a banda.
-Tényleg? Az pont jó. Hány órától?
-2-től 5-ig.
-Tökéletes, anya délben már haza tudja vinni a picit, megbeszélem vele.
-Rendben. Várunk-mosolyodott el, majd kiment.
Az órák hamar elteltek, anya tesi előtt haza tudta vinni a picit, szóval átöltöztem, mostmár rendes ruhában. Ma összevont órába voltunk a 9. Osztállyal. Nekik nem volt tanáruk, szóval megint valami játékot játszunk. Remélem...
-Másod törpe.-nevetett fel Bence, mire odafordultam hozzá. Egy lánnyal beszélgetett a másik osztályból.
-Csajozol?-nevettem fel Bencére nézve
-Ott az első törpe.-mutatott rám, aki most meg fog halni-ropogtatta meg az ujjait
-O..o-haraptam a számba és a tanár beengedett, mire befutottam és hallottam, ahogyan fut utánam Bence-Benceee-sikitottam-Viccelteeeeem
-A-a. Nincs kegyelem-ért utol és megfogva a derekamat feldobott a vállára és megcsapta a fenekemet
-Auuu-csaptam meg a hátát, mert az övét nem értem el. A lány, akivel beszélt nevetni kezdett, Marcell meg fogta a fejét.
-Ti nem fogtok sose felnőni ugye? -mosolyodott el- Rose és Bence.
-Ő kezdte!-vágtuk rá egyszerre.
-Álljatok be a sorba. Egy-kettő. Mikor beálltunk végig haladtunk a névsoron-Nah. Mit játszunk? Két osztály van.
-Partizánozzunk!-jelentette ki az egyik fiú.
-Kis szarosok, elverünk.-vigyorodott el Gábor, az én osztályomból. A sok kicsi a szájukba harapott.
-Gábor igaz? A szádra figyelj. Felőlem lehet. Két csoport lesz.
-Miért nem jó az osztály-osztály ellen??-akadt ki Stella.
-Mert ezt mondtam. -felelte a tanár, majd beállított minket.-Na várjatok. Bence nem lehetsz Rose-val mert még beszélgettek. Stella gyere át kérlek, Rose te meg menj át.
-Ahjj. Ellenségek lettünk. Most vissza fogod kapni amit tettél-vigyorodtam el
-Majd meglátjuk édes-kacsintott.
-2 Partizánt várok.
-Én leszek!-jelentkezett az egyik kilencedikes
-Rendben Lili, menj át akkor. Másik csoportból Tünde gyere.
-Megyek-rohant át.
-Piros a partizáné, kék a benti részé. Rendben?-kérdezte és mindenki igent mondott. Majd elkezdődött a játék.
Igazából azt hittem, tök könnyű lesz leverni őket, de tévedtem. Már mindenkit kidobtak, csak én maradtam bent.
-Ez nehéz lesz. Balett csaje maradt bent.
-Naa kösz-nevettem Bence hangja hallatán és már dobták egyszerre a labdát, mire mindkettőt kikerültem. Pár perc múlva elkaptam az egyik labdát és Stellára céloztam, mikor valaki belebikázott a karomba. Nagyon fájt és a karomat fogtam. A srác pedig bocsánatot sem kért, csak visszament a pályára.
-Jézusom jól vagy?-rohant oda Bence és takarta az arcomat, mert a fájdalom miatt bekönnyeztem.-Normális vagy??! -kiabált rá a kilencedikesre. Marcell egyből idejött hozzám és az államat megfogva felemelte a fejemet és a szememet nézte
-Mosd meg az arcodat. Nincs semmi baj.-húzott fel-Bence menj ki vele, mielőtt szétvernéd a gyereket.-Bence bólintva felemelt és kijött velem megmosni az arcomat.
-Jobban vagy?
-Igen-mosolyodtam-csak a fájdalom miatt könnyeztem.
-De most fáj?
-Már nem.-mostam meg az arcomat-menjünk vissza.
-Jó, jó, Balerina.
-oké kosárfej-nyújtottam ki a nyelvemet
-Nana. Kinyílt a csipánk csaje. Most figyeld meg, hogy mit fogsz kapni, mi fogunk győzni-vigyorgott.
-Majd megnézzük-mentünk vissza, majd beálltunk a helyünkre.