68. Rész

910 33 0
                                    

Suli után sprinteltem át Marci iskolájába. Egy miniruhát felvéve bekopogtam a tanáriba.

-Jó napot, elnézést a zavarásért, esetleg Bálint tanár úr itt van?-Szia

Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.

-Jó napot, elnézést a zavarásért, esetleg Bálint tanár úr itt van?
-Szia. Marcellal beszél. Két ajtóval arrébb.
-Rendben, köszönöm-csuktam be az ajtót. Vigyorogva mentem be, tudván, hogy így nagyobb lesz a feszültség.-Bocsánat, nem akartam zavarni.
-Semmi baj. Mond csak-fordult felém Marci, aki ideges lett a ruhám miatt.
-Igazából Bálint tanárhoz jöttem.
-Igen?-nézett fel a papírokból és szemével végigmért.
-Segíthetek?-mentem az asztalhoz és rákönyököltem, így melleimbe jobban tudott látni.
-Igazából megvagyok... De ki vagy te? Ide csak fiúk járnak.
-Az most nem lényeges-álltam mellé. A parfümömet szaglászni kezdte, majd az ölébe ülve a hajába markoltam.
-Mégis mit csinálsz?-szólt idegesen Marci.
-Mindent-markoltam a tanár hajába, ő pedig a fenekemre rakta a kezét, majd megmarkolt. Nyögve ráhajoltam és elvigyorodtam-Nincs rajtam bugyi-suttogtam. Nem telt el két másodperc és éreztem, hogy barátja felébredt boxerében. Marci abban a pillanatban elrántott onnan és a csuklómnál szorosan fogott.
-Kérlek kimennél..?-nézett Bálintra, aki kábán biccentett és gyorsan elhúzta a csíkot.-Elmondanád mi a szart képzelsz magadról?!
-Nem tudom miről beszélsz-vontam vállat.
-Nem?! A szemem láttára csaltál meg! Én ebből nem kérek.
-És az oké, ha én nem akarok gyereket, de te csinálod?
-Tudod ez egy kötelesség.
-Ha én nem akarom, nem lesz.
-Akkor meg kell csalni a másikat?
-Nem. De nem volt jobb ötletem-vontam vállat. Mélyen a szemembe nézett, majd elengedve engem, megrázta a fejét.
-Nekem sincs jobb ötletem.-majd a mondandóját befejezve kiment a szobából. Most tényleg ezt csinálja? Nem is én akarok gyereket, hanem ő, de én nem fogok szülni neki!
-Marci-rohantam utána a lépcsőn. Majd a magassarkúban elcsúszva lepörgött előttem az élet, melyben csak Marci volt. Hogy megmentett, amikor először megcsókolt, mikor elment... Lehunyva a szememet mélyet sóhajtottam.
-Rose-kapott el és a földre csúszva ölébe húzott-Minden rendben van? Hol fáj? Bokád jól van?-aggódott. Nem tudtam megszólalni... Ilyen helyzetben is képes szeretni. Mert van szíve, nem úgy mint nekem... De még nem szeretnék gyereket. Ki akarom élvezni azt, hogy vele lehetek.-Rose-simogatta az arcomat.
-Sajnálom-kezdtem el sírni és a vállára döntöttem a fejemet. Szorosan átölelt, majd csitított. Bálint rá két percre megérkezett és kerek szemmel nézett.
-Ti ismeritek egymást?
-Feleségem.-mosolyodott el Marci. A hajába markolva megcsókoltam-Rose. Előbb gondolkodj kérlek, mielőtt megteszed. És nem ez az első alkalom.
-Tudom...
-Elmenjünk pszichológushoz?-nézett a szemembe.
-Attól függ-fontam össze a karomat.
-Mitől?
-Ha magasabb, mint 2 méter, férfi, kék szemű, szőke hajú, kockahasa van, mély hanggal és Marcinak hívják-Túrt a hajába. Ő csak elmosolyodott és megcsókolt.
-Baby komolyan mondtam.
-Ez most azért volt, mert gyereket akarsz, de én nem szeretnék. Akkor nem lenne időm rád.
-Tudom-suttogta-De néha elkap az érzés, hogy lássak egy Mini Roset.-nézett a szemembe. Elvörösödve pillantottam el. Ez most jól esett.

Keresve tégedTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang