5. Rész

3K 64 3
                                    

Órák után siettem a koncert teremhez, ahol már mindenki ott volt. Az a lány volt ott, akit tesin eltalált Stella... ő lenne Marcella..?
-Áá szia, már vártunk-mosolyogtak rám-Sziasztok, jó napot...-néztem Marcellt, aki félmesztelen volt...
-Tudsz kottát olvasni?-adott a kezembe egy kottát Marcell
-Ümm..
-Tud. Csellózott nagyon sok évig.-vigyorgott Bence
-Igen.. tudok.-néztem a kottát
-Ennek örülök. Akkor kezdjük el.
Két órán át próbáltunk. Nagyon élveztem. Kicsiként én is azon gondolkoztam, hogy egy bandában szeretnék szerepelni, de a régi osztálytársaim azt mondták, hogy felejtsem el... azóta rejtegetem a hangomat, de most újra lett alkalmam, és nagyon örülök emiatt, mintha újra a múltban lennék. Önmagam vagyok ebben a társaságban...
-Huh ez nagyon jól ment. Nagyon szép hangod van-mosolygott rám Marcell
-Kint várlak-mosolygott a lányra Bence, majd kiment
-Megyek, elhívott randira-vörösödött el
-De ha bánt téged Marcella én nem tudom, mit fogok csinálni-nézett rá szúrósan
-Nem foog-ölelte át-Sziasztook-futott el
-Gyerekek-fogta a fejét, majd összepakolt, én pedig észrevettem, hogy van egy cselló is.
-Óó, ez?-néztem rá mosolyogva
-Hm?-nézett fel, majd a hangszerre-Hát azt az egyik diák itt hagyta, azt mondta, hogy régi és nincs jó hangja, hiába cseréltek rajta húrokat.
-Ühüm..-néztem hülyén, majd kicsomagoltam és elkezdtem rajta játszani.
-Nem értem mi volt a baja, pedig gyönyörű szépen szól.. vagy lehet, hogy csak a te kezedben-mosolyodott el, amitől zavarba jöttem és rontottam egy hangot.
Pár perc múlva összepakoltam és nem tudtam, hogy a tanár mögöttem van, így ráestem.
-Szia-mosolyodott el, mire én is. A hajába túrva elvesztem a szemeiben. Csupasz mellkasán feküdve a férfias parfüm illatát szagolva nem bírtam lemászni róla, bár bevallom, nem is akartam..-Nem szabad-nézett mélyen a szemembe és láttam, hogy ő is szomorú.-Rose.. kérlek ne kínozz... jobban fog fájni így...-könyörgött, de nem figyeltem rá, csak a szájához raktam az én számat. Próbált ellenkezni, de nem sikerült neki. Nagyon hamar feladta. Átfordítva engem, most ő volt felül, egyik kezével a két csuklómat megfogva a fejem felé tartotta-Ne legyél rossz kislány. Nem jó játszadozni mással, különösen nem egy férfivel-suttogta a nyakamba, amitől kirázott a hideg és összeszorítottam a lábamat. Ő csak mosolygott-Édes, ezzel elárulod magadat, hogy még nem is közösültél senkivel.
-Nem is.. igenis voltam már..-vörösödtem el, majd elnéztem
-Meg is nézhetem?-kapott oda az egyik kezével
-Ümm.. n..nem... t..tudom...-haraptam a számba.
-Rendben-engedett el mosolyogva, én pedig tele voltam vággyal, így hosszú ujjait a szoknyámhoz raktam.-Csajszi mit csinálsz
-Kérem...-haraptam a számba
-Nem szabad.. ki is rughatnának...
-Nem fogja senki se megtudni...-néztem rá könyörgőn, ő pedig pár perc után bólintott.
Lehúzta a bugyimat, majd oda rakta a kezét és érezte, hogy nedves, amire elmosolyodott, de nem merte bedugni az ujját, ezáltal csak a külsejét simogatta, de nekem ez nem volt elég, ezáltal felülve a térde alá beraktam a táskámat ő pedig a falhoz döntötte a hátát, éreztem rajta, hogy tudja, mit szeretnék csinálni. Tényleg nem értem mi van velem... sose csináltam ilyet, mégis lázbahoz...
Ráülve a térdére mocorogni kezdtem. Puha bőre érintkezett az enyémmel, gatyáján keresztül láttam, hogy a látvány és amiket hall, tetszik neki. Mocorogva tovább egyfolytában jött ki belőlem a nedv , amit Marcell élvezett.
-Ne hagyd abba-fordította a fejét a plafon felé, de csukva volt a szeme
-M..már nem bírom..-lihegtem és előrébb akartam csúszni, de nem engedte-csajszi, ott már nem szakadt a gatyám, azt észrevennék-fektetett le, majd előttem lenyalta a térdéről a nedvet, ami után baromi vörös lettem, majd lefeküdt.-ülj a számra
-Tessék..?-néztem rá
-Ülj a számra.-simételte el, mire én csak megráztam a fejemet
-Nem kérdés volt-húzott a szájára. A levegővételét éreztem a nőiességemen, majd egy vastag dolgott éreztem magamban és felnyögtem hangosan. Azt hiszem sikerült behatolnia a nyelvével.
Kicsit próbáltam magamat tartani, de esélytelen volt. A falra dölve élveztem, ahogy nyelvét mozgatja bennem és a fenekembe markol. Nyelvével kapkodott ide-oda. Ezzel egy kicsit csikízett, de most a nyögés jött ki belőlem, nem a sikítás.
-Imádom az ízedet-ment beljebb
Pár percig bírtuk még, majd a mellkasára ültem. Csendben lihengtünk 5 percig és ez idő alatt nem szóltunk egymáshoz.
-Imádtam-voltam vörös- Lesz még folytatás..?
-Ha jó leszel lesz még folytatás. Viszont ha nem, büntetés jár.-nézett a szemembe. Én csak nagyot nyeltem és bólintottam egyet.-Öltözz fel, és menj haza.-markolt a fenekembe, amitől ismét felnyögtem és a számba harapva felhúztam a bugyimat -Egy szót sem akarok hallani erről az egészről, világos?
-I..igen.-bólintottam, majd a szoknyámat megigazítva a táskámat felvettem
-Ne felejts el gyakorolni az énekeket. Vidd el a kottákat-adta a kezembe
-Rendben-néztem a szemébe, majd a szájára és már húztam volna le, hogy megcsókoljam
-Azt ne..-ölelt át-Majd megmosom, azután max.-mosolygott, mire én vörösen bólintottam, majd hazamentem.
Ez a nap... ez fergeteges volt... olyan jól mozgatja a nyelvét, a és a térde.. a kezei... azt hiszem... őt kerestem eddig...

Keresve tégedTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang