Reggel siettem a buszba, ahol Bence mellé ültem le. Marcinak írtam, hogy indulunk, de az írásából éreztem, hogy feszült.
Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.
A szememet forgatva kinyomtam a telefonomat. Az úton elaludtam, majd mikor odaértünk, elsők között szálltam ki a buszból és a csomagunkat megfogva rohantam be egy szobába. A kastélyunk mellett volt egy gyerektábor, ahol mi táboroztunk. Ledobva a cuccot, Bencével rohanni kezdtünk a kastélyba. Nevetve fogtuk egymás kezét. Anno, mikor 3-4 évesek voltunk, ugyanígy futottunk, mint két őrült. Megérkezve, a mosolyunk lerogyott. Marcin láttam, hogy ideges. Tudom, hogy nem lehetne, de felugorva rá, szorosan átöleltem és a nyakát átkarolva csókolni kezdtem. A fenekemnél tartva, elmosolyodott. -Bocsánat-suttogtam. -Kis neveletlen királyné-csókolt meg-De így szeretlek. -Én jobban-mosolyodtam el. A következő pillanatban Bencéhez Marcella rohant és előtte pukedlizett, majd a fiú karjai közé rohant. Mosolyogva néztem őket, majd vissza Marcira. -Szóval, mikor is jöttök?-nézett az időre, melyen 9 órát jelzett. -Holnap itt kezdünk? -Igen-suttogta. -És ez hogy lesz? -Úgy, hogy jöttök, beszöktök ide, átöltöztök, majd együtt megyünk ki. -Hallod Rose-nézett rám Bence. Felé pillantva mutatta, hogy Robi osztálya is itt van. A számba harapva Marcira néztem. -Semmi baj, most meghal.-kuncogott. A vállára ütve egyet felnevettem-Jó lesz úgy, ahogy mondtam? -Igen-bólintottam-És akkor mivel kezdünk? -Először a járás, tánc. Második lesz a túra és végül az evés, etikett. -Mondjuk igen, így logikus.-bólintottam. -Na de most nyomás, mielőtt keresnének-rakott le óvatosan-Baby. -Igen?-mosolyodtam el a becézésétől. -Milyen színű ruhában szeretnél lenni? -Feketében. -Rendben, akkor én is olyanban leszek-kacsintott. Hajába túrva megcsókoltam.-De ugye tudod, hogy attól még amit írtál, az nem oké? Tudod, mennyire fájt, hogy csak úgy kinyomtál, majd eltüntél, és mikor megjelentél pofátlanul bántál velem? Erről még lesz szó, Rose Moon-próbált mérgesen nézni rám, de nem igazán tudott. Átkarolva a derekamat megcsókolt, majd lassan elengedtük egymást-Jó éjt Rózsácskám. -Jó éjt Macikám-néztem rá mosolyogva, majd rohanva a tábor területére, a szobámba mentem, ahol váratlan vendégem volt... -Szia Ribikém, rég találkoztunk, nem gondolod? Mond kivel voltál?-vigyorodott el, majd a sarokba szorított-Most befejezem, amit elkezdtem-markolt a hajamba, majd erőszakosam csókolni kezdett. Elkezdtem rúgdosni, de az sem segítetett-Állj le-vágott az ágyhoz, amely nem volt valami puha. Mikor fel akartam állni, egy kötéllel lekötözött, sikítani akartam, de a számat ragasztóval befogta. Lekapcsolta a villanyt, majd elkezdett levetkőztetni. Nem tudtam semmit sem ellene csinálni, csak sírni. Kezeit a mellemre rakta és erősen markolászni kezdte. Minden egyes nyögésemkor, a férfiasságát markolászta és nyögött. -Ez az, nyögjél szépen. Baromi jó hangod van. Csináld.-Mikor eléggé felállt, belém vezette. Elkezdett bennem mocorogni, majd erősen lökött. Egyre jobban sírtam, majd kicsit később vettem észre, hogy nincs rajta óvszer és hangosabban kezdtem el sikítani.-Te ribanc!-vágott pofon, majd mikor hangokat hallott, gyorsan kihúzódott belőlem, felöltözött és az ablakon kimászva elrohant. Sírva maradtam egyedül a szobában. Rángatva a kezemet a kötél nem engedett. Hangosabban kezdtem el sikítani, mikor egy lány megállt előttem, felkapcsolta a villanyt majd gyorsan eloldozott és levette a ragasztót a számról. -Jézusom, jól vagy?-takart be Alma. Lefagyva ültem az ágyon és megráztam a fejemet. -Ki volt ez?-jött be Málna. Elém leguggolva nézte az arcomat. -Róbert... -Mit csinált...?-fogták meg a kezemet. -Megerőszakolt...-nyögtem ki. A lányok nem kérdeztek többet. 2 óráig még velem voltak, majd mondtam nekik, hogy rendben vagyok és elmentek aludni. Lemosakodva felvettem a pizsamámat és megkerestem Bencéék szobáját. Kinyítva az ajtót, suttogni kezdtem. -Bence...-ő egyből felkelt és felkapcsolta a lámpáját. Látta rajtam, hogy könnyezek és kijött velem a levegőre. -Rose, éjfél van. Rosszat álmodtál?-kérdezte, de megráztam a fejemet-Hiányzik a család?-faggatott tovább, de egyik sem talált. -Robi...-nyeltem egy nagyot. Nem is kellett befejeznem a mondatomat, egyből tudta, hogy mi van. Felemelve szorosan magához szorított. -Nem engedem, hogy egyedül aludj. Volt rajta óvszer? -Nem, de sikerült sikítanom és hangokat hallott, így nem élvezett belém... -Miért kellett neked, egy külön szobába menned? Mostantól velem alszol és velem leszel.-vitt be, majd befektetett az ágyába és áthozva a cuccaimat, befeküdt mellém. Magához ölelve, biztonságban éreztem magamat. Egy körül sikerült elaludnom.
