Keresve téged

13. Rész

Visszamentem a termünkbe, majd leültem a helyemre. Ének következett. Ez az egy tantárgy, ami érdekel is.
-Sziasztok, összevont lesz, a 12. Osztállyal, nincsen ma a tanár, ezáltal én helyettesítek. Nem kell elővenni semmit, nem csinálunk semmit.-mosolyodott el Marcell. Még ez hiányzott. Leültem a zongorához és elkezdtem rajta játszani. Arra lettem figyelmes, hogy valaki beszállt velem játszani. Robi volt az. Mosolyogva néztem rá, majd közösen játszottunk egy dalt. Nem érdekelt, hogy mások mit mondanak, hogy Stella hisztizik, hogy Bence utálkozik. A zene most jól esett a lelkemnek. Csöngetés után Marcellt követtem az irodájába.
-Vágom. Szóval azt mondta a ribi, hogy én mással vagyok, ugye?-ültem fel az asztalra-és ezt te el is hitted??
-Szállj le az asztalomról, ne tegezz és menj ki-ült le, majd a laptopját felnyitva gépelt.
-Mi lesz, ha nem?-csuktam le. Felnézett rám, majd forgatva a szemét felállt és az ablakhoz ment.
-Nem unod még, igaz? A diákom vagy, nem kollégám.
-Egyszer voltam több, mond azzal mi történt?
-Az a múlt. Amit tettél, arra nincs mentség.
-Elmondanád mit tettem? Mert a drága hugod se tudott válaszolni.
-Te voltál a hugomnál?-nézett rám ingerülten. Bólintottam, mire megragadta a csuklómat-Ki engedte meg, hogy elmenj oda?-kérdezte idegesen, de szorítása nem volt erős, amin meglepődtem.
-Mióta apád kirakta interneten, hogy eltüntél, azóta lettél hülye-csúszott ki a számon és eltakartam azt.
-Hogy jössz ehhez a stílushoz? Kivel beszélsz így?
-Hiányzik a régi Marci.-könnyeztem. Könnyeim látván szemei csillogni kezdtek és átölelt, amitől kirázott a hideg.
-Sajnálom. Tényleg-suttogta-Megkértem őket, hogy kerüljenek, de azt nem, hogy kiközösítsenek. Közben Stella azt mondta Bencének, hogy csak azért barátkozol vele, mert túl jól néz ki és emiatt nem engeded el kicsi korod óta. Marcellának azt mondta, hogy csak miattam barátkozol vele és nekem pedig, hogy csak valakin akarsz élvezkedni.-nézett a szemembe.
Mikor kimondta a szívem megtört. Különösen akkor, mikor a sajátját mondta, ott megcsuklott a hangja. Mikor elengedett, megfogtam a fejét és közel húztam magamhoz, s nyakamba temette arcát. Éreztem, hogy szeretné még így lenni egy kicsit, de elhúzta a fejét.
-Honnan tudtad, hogy én vagyok a herceg..?
-Van egy testvéred, ugyanolyan a szemszín, a hajad más, viszont az arcformád.. az ajkad, ugyanaz.-hunytam le a szememet és a vállára döltem. A hajamba túrva hátrahúzta a fejemet és csókolni kezdett. A hajába túrva viszonoztam azt. Majd arra lettünk figyelmesek, hogy becsöngettek.