Otthon - Huszadik fejezet

12 4 0
                                    

− Hello − köszönt rájuk mosolyogva az érkező.

− Cain? − lepődött meg Shadow.

− Cain! − Cecile felkiáltott örömében és olyan erővel vetette a bátyjára magát, hogy majdnem fellökte.

− Én is örülök neked húgi, de összeroppantasz − nyögte Cain. Híján volt Shadownak, hogy megvédje Cecile ölelésétől, amit két genosym is felerősített, és amire most egyáltalán nem figyelt.

− Bocsi − lépett el a nő, de a mosolya nem hervadt le.

− Remek! − morogta Dark, majd tovább folytatta a roncs eltakarítását, egy nagyobb darabot hajított félre.

− Savage-Ray párosnak jobban örültél volna? − nézett rá Cain, de nem kapott választ, így inkább a genosym társa felé felé fordult.

~ Apa? − mozdult Zack, aki most ócsudott fel a meglepetéséből, hogy kit is lát éppen és egészségesen. Shad kiengedte, de a srác két lépés után megtorpant bizonytalanul.

− Megérdemelnél egy alapos seggbe rúgást − komorodott el Cain arca, a srác lehajtott fejjel állt. Szégyellt magát, hisz ez az egész az ő ostoba húza miatt indult el. − De örülök, hogy semmi bajod.

Kitárt karral lépett közelebb Cain a fiához. Zack megkönnyebbülve mozdult és viszonozta az ölelést, pedig az utóbbi időben utált minden ilyen gyengéd megnyilvánulást, hisz ő már felnőtt, nem kell őt babusgatni. Cain elengedte és megborzolta a haját annak tudatában, hogy ezt mennyire utálja a fia, de most csak egy mosolyt csalt elő vele. Még lelapogatni se egyből állt neki, csak valamivel később.

− Egy kokit igazán megérdemelt volna − szólalt meg Cecile.

− Gondoltam tőled már kapott, miután megtaláltad − nézett rá Cain.

− Ööö. Annyira örültem neki, hogy jól van, eszembe se jutott − vallotta be a húga.

− Ha lehet ne pótoljátok − eresztett meg egy kényszeredett fél vigyort Zack.

− Anyádtól úgyis kapunk, amint újra a lábunkat a Földre tesszük. Csoda lesz, ha nem köt minket pórázra − kacsintott egyet Cain, majd szélesen elmosolyodott, hátha Zackben oldódik kicsit a feszültség.

− Jó látni, hogy nincs bajod Cain − szólalt meg Shadow is. − Valami nem stimmel velük.

− Tudom. Nekiugrott a siklómnak, pont, mint Dark hajójának. Még jó, hogy volt katapult benne.

− Mióta vagy itt? − lépett közelebb Cecile.

− Nagyjából másfél napja. Él itt egy természeti nép, ismerik Rayt, befogadták, cserébe védelmezte őket. Régóta itt lehettek, mert néhányan egész jól megtanulták a nyelvünket. Tőlük tudom, hogy nagyjából másfél hónappal ezelőtt járt itt valaki, aki csupán műszaki hiba miatt landolt a bolygón. Állítólag Ray kapott tőle egy robotkart, és utána kezdett megváltozni és agresszívvá válni. Nem tudom mi lehet benne, de mivel Savage vele van, gondolom őt is megmérgezte. Szóval, ha leszedjük valahogy a kart, visszakapjuk őket, jó esetben. Elárulnád, hogy miért méregetsz? − fordul aztán Cain Nord felé.

− Hát, te sem vagy valami magas − bökte ki a barbár, mire Cecile és Shad úgy nézett rá, mintha idióta lenne.

− Attól még szét tudom rúgni bárki hátsóját − biztosította Cain. − Mit kerestek a roncsban?

− Dark-nak van egy Zen-cellája − válaszolt neki Zack. − Bezárta Skarlátot, hogy ne legyen baja, és ha sikerül megoldanunk, akkor Savage-t is be fogjuk tudni, és onnan nem törhet ki. Asszem.

Genosymحيث تعيش القصص. اكتشف الآن