Genosym

Otthon - Negyvenharmadik fejezet

Shadow nekiállt körbeforgatni a kezében lévő nagyobb urnát, miközben mellette Dark Blade egyszerűen megpróbálta összetörni, de nem járt sikerrel. Savage egyszerűen a földhöz vágta, de visszapattant.

− Miből van ez? − tudakolta Skarláton keresztül Zack − Mert agyagnak tűnik. Ráadásul baromi régi lehet, mert szerintem ezek egyiptomi hieroglifák, vagy mi a neve ennek az írásnak.

− Ezen távol keleti jelek vannak. Talán kínai − vette fel a földről Ray is az övéket, miután társa próbálkozása nem jött be.

− Na jó! − mordult fel Dark Blade. − Én inkább megyek aprítani!

Azzal egyszerűen odadobta közéjük ami nála volt, hogy aki akarja az kapja el. Shadow nyúlt ki és zsebelte be, majd ránézett Black Angelre, aki nagyon koncentráltan nézte, ami nála van.

− Nem hat rá a mentális erőm − szólalt aztán meg Angel.

− Ezeken mágikus pecsét van, ami védi az egész urnát − jelent meg Akashi, és több folt is éktelenkedett az arcán és a karjain. − Azt kell feltörni, ami bajos lesz, ha egyikőtök sem tud varázsolni.

− Te tudsz, nem? − nézett rá Ray.

− Nem. Chi haros vagyok, nem mágus. De nem hiszem, hogy most arra lenne időnk, hogy elmagyarázzam a kettő közti különbséget − vágott elgyötört arcot a nő.

− Oké, szerintem mi is megyünk inkább segíteni − adta át Skarlátnak a sajátját Savage.

− Agrag arararan − kiabált oda a faóriás.

Hiányzott az egyik karja, több helyen is mélyen belevágtak a testébe, de láthatóan kezdte rendbe hozni magát és nőttek az új ágak. Cain kezdte érteni, hogy Dark miért nem szimpatizál velük. Nord, befásodott indákkal körbetekerve vergődött a földön a hátán Grana lábával. Nem különösebben zavartatta magát a flora colossi, és lazán támaszkodott a palloson.

− Gondolod működni fog? − nézett rá Black Angel.

− Grana ganra − bólintott határozottan a faóriás.

− Abban igaza van, hogy Nord pallosa mágikus képességgel bír − értett egyet Shadow.

− De kell hozzá tudni a nevét, nem? − nézett rá Zack.

~ Slájmbad vagy minek hívják − szólt hozzá Skarlát, a srác határára került, hogy felnevessen a helyzet ellenére.

− Na jó! − nyomta Black Angel a fekete genosym kezébe a nála lévőket. − Derítsétek ki, én pedig megpróbálom kihúzni a pácból Sage-t, Reapert. Az örget.

Azzal már ki is tárta a szárnyát és ott se volt. Hárman néztek utána, majd megindultak Grana felé, hisz nem volt vesztegetni való idejük.

− Vidd arrébb és rakd egy kupacba a földre valahova − nyomta Cain a vöröske karjaiba ami nála volt, majd a pengéért indult.

Alig ért hozzá fájdalom hullámzott végig Shadow testén és megremegett az alakja. A férfi jobbnak látta, ha szétválnak, mert úgy tűnt nem csak a gazdája, de a pallos sem rajong a genosymekért.

− Uh! − nyögte Cain mikor megpróbálta kihúzni a földből. − Hogy a pokolba tudta megemelni ezt Nord? Nyom vagy ötven kilót.

Sikerült kihúznia, de alig vitte pár centivel arrébb, már le is kellett tennie. Tudta ez így nem lesz jó, valamit ki kell találnia. Vonszolja maga után? Vagy mit csináljon?

− Gra Grana − szólalt meg a flora colossi, Cain sokat megadott volna azért, hogy értse.

− Persze, vigyázok rá − bólintott rá Shad és átvette a helyét.