Genosym

Túlélés - Negyvenhatodik fejezet

Savage még azelőtt széttépte és részben elnyelte Devastationt, hogy földet értek volna. A testét használva az épülethez húzta magát és már rohant is az oldalán, célba vége a még utolsó élő mesterséges genosymet.

Fortyogott benne a düh, átjárta a keserűség és meg kellett tapasztaltatnia valakivel azt a fájdalmat, amit ő érzett jelen pillanatban. Ray ott lapult benne, pedig épphogy eszméleténél volt, de küzdött.

Számára a srác jelentette az utolsó mentsvárat, hogy ne veszítse el értelmének utolsó kis szikráját, ami bosszúra szomjazott. Sokat kockáztatott, mert ha túlontúl kihasználja Rayt, akkor abba bele is halhat. De kockáztatnia kellett és ezt a srác is tudta, miatta, érte nem adta még fel és hullott az eszméletlenségbe.

A trió látótávolságba került. Cam kifogyhatott a Dem ellen bevethető lőszerekből, mert leginkább hátrált és védekezett. Dark Bladet is láthatóan megviselte a harc, mert ő is igyekezett távol tartani magát a mesterséges genosymtől.

Demolition messze nem tűnt sértetlennek, de mégis jól láthatóan ő állt nyerésre és megállíthatatlanul nyomult a másik kettő után. Savage vicsorgott, mert hamarosan úgyis kiderül melyikük a strapabíróbb.

Hatalmas lendületet vett és a közelükben ért talajt, berepesztve maga alatt a betont. Látványos érkezésével pedig felhívta magára az antracit szürke egyed figyelmét, aki felé fordult.

Savage nem tudta menny ideje maradt még, meddig képes Ray kitartani. A lehető leggyorsabban kell a földbe döngölni, ezért már rohamozott is. Dem sem maradt le mögötte, a talaj megremegett kettejük léptei alatt.

Ütésre emelte a karját, ahogyan ellenfele is. A két ököl keményen csattant. Demolition arcára pedig kiült a meglepetés, mert nem gondolta olyannal fog összecsapni, aki felveszi vele erőben a versenyt.

− Te is megdöglesz! − morogta oda neki Savage.

− Adj neki! − jött egy fáradt, de egész lelkes kiáltás Tysontól, akibe Cam visszavonult, látva őt.

Nem mintha rászorult volna a biztatásukra, ahogyan Dem sem. Emelkedett a másik kar, hogy onnan csapjon le rá. Ha Rayt nem viselte volna meg ennyire az előbb robbanás, akkor hagyja becsapódni, de jelen helyzetben ezt nem engedhette meg. Az ő szervezete a felfokozott érzelmek miatt berzerker módba kapcsolt, de a srácé semmivel sem lett ellenállóbb.

Épphogy de elhúzta magát és az ütés nem talált. Ráfogott a karra és meglendítette Demolitiont és belevágta a közeli, már romos épületbe. Utána vetette magát, de ellenfele gyorsan talpra állt és már vissza is támadt.

Védekezésre kényszerült és azt tapasztalta, nem ő az egyetlen, aki életveszélyessé válik, ha feldühítik. Nem tudott támadni, Dem mégis fájdalmasan felkiáltott, aminek kiváltója Dark Blade, aki úgy döntött továbbra sem marad ki a harcból. Tysonnal ellentétben, aki tisztes távban keresett magának egy törmeléket és leült, onnan figyelte az összecsapást.

Nem tudta mióta küzdöttek, de a mesterséges genosym kezdett kifogyni az erejéből, aminek Savage örült, mert hosszú idő óta most ő is megtapasztalta ugyan ezt. Dark nem volt rest kihasználni és nekiállt magába olvasztani ellenfele egy-egy darabját.

Savage ugyan ezt tette az előbb Devastationnal, mégis most undorodva nézte. Eddigi élete során legyőzött már rá támadó fajtársakat, akik meg akarták szerezni a képességét, de ő sosem élt ezzel.

Senki nem érdemelt ilyen véget, még ez a mesterséges genosym sem, mert genom szempontjából közéjük tartozott. Most Dark Blade húzásának köszönhetően a harc véget ért, mégis mind a ketten készültségben maradtak.