23. Fejezet

310 11 0
                                    

Annak ellenére, hogy Angelika közölte Ginnyvel, hogy nem szükséges megünnepelni a születésnapját, nem lepte meg, hogy a barátnője nem hallgatott rá. Már akkor sejtette, hogy készül valamire mikor Neville és Luna mindenféle indokkal szinte egész nap a kertben tartották. Amikor pedig Luna este zuhanyzás után átadott neki egy csodaszép piros kivágott ruhát, már semmi kétsége nem volt afelől, hogy ha akarja, hanem ma bizony megünneplik a születésnapját. Beletörődött hát a dologba, fel vette a csodás ruhát, és még egy gyönyörű sminket is varázsolt magának.

- Csodásan festesz! -bókolt neki a hollóhátas lány mikor újra kilépett a fürdőből. - Jé rajtad van a karkötő!

- Gondoltam illene az alkalomhoz. Mégiscsak egy szülinapiajándék. - vonta meg a vállát és elpirult.- Amúgy te is jól nézel ki!

És valóban, Luna nagyon bájos volt a halványkék koktélruhában amit viselt, a szín amit választott kiemelte sápadt bőrét és hasonlóan halványkék szemét.

- Neville eldobja az agyát, ha meglát így. - incselkedett a szobatársával.

- Persze, persze.-mondta a lány és most ő pirult el kissé. - Na gyere ünnepeljük meg a szülinapodat!

🔶

- Boldog születésnapot! - kiáltották egyszerre az egybegyültek, mikor Angelika belépett a hatalmas nappaliba.

A helyiség, most valahogy még nagyobbnak tűnt mint általában és gyönyörűen fel volt díszítve, az asztalon pedig egy inycsiklandozó több emeletes torta várta, hogy elfogyasszák. Angelika teljesen meghatódott, ahogy körbe nézett.

- Na tetszik?- kérdezte Ginny, miközben magához húzta egy gyors ölelésre.

- Csodálatos Gin! - mondta könnybe lábadt szemekkel. - De tényleg komolyan mondtam, hogy semmi szükség nem lett volna rá, hogy ennyit vesződjetek miattam.

- Badarság! - legyintett a vörös. - Mindenki örült, hogy végre van egy kis indokunk az ünneplésre. Úgyhogy most gyere, fújd el a gyertyákat!Kívánj valamit! Aztán bulizzunk egy jót!

Angelika fülig érő szájjal bólogatott, és eleget tett a kérésének. A buli egészen nyugisan indult, mindenki beszélgetett és nevetgélt, de aztán mikor Mcgalagony professzor 11 körül aludni küldte a fiatalabb diákokat kezdtek beindulni a dolgok. Előkerült jópár üveg lángnyelv whiskey és mézbor. Missis Weasley és Lumpsuck professzor pedig sorra keverte a különlegesebbnél különlegesebb mágikus koktélokat a pálcájával. Mr Weasley pedig szerzett valahonnan egy mugli zenelejátszó berendezést és pár hangfalat amit megbűvölt, így nemsokára betöltötte a bűbájjal hangszigetelt nappalit a zene. Az alkoholtól felszabadult boszorkányok és varázslók pedig önfeledt mulatozásba kezdtek.

Angelika pont Lunával és Ginnyvel ropta egy szédítően gyors ritmusra, mikor a számnak egyszer csak vége lett, és a lejátszó átváltott egy lassú romantikus számra. Mire észbekapott mindkét lány eltűnt mellőle, és meghitten lassúzni kezdett Harryvel és Nevillel.

- Felkérhetlek? - kérdezte tőle Dean kedvesen.

- Persze. - mosolygott rá.

Dean szorosan magához húzta és ringatózni kezdtek a lassú zenére. A fejét a fiú vállára hajtotta, és az alkoholtól kissé mámorosan arra gondolt mennyivel egyszerűbb lenne minden, ha Deant szeretné. Ám amikor a fiú megpróbálta megcsókólni a szám végén kissé kitisztult a feje és eltolta magától.

- Dean ezt már megbeszéltük! - mondta a fiúnak aki még mindig szorosan ölelte a derekát. - Én most nem vágyom ilyesmire.

- Ne csináld már Fobs. Nem a kezedet kértem meg csak megakarlak csókolni. Nézz körbe, mindenki szórakozik.

Tomboló vágy { BEFEJEZETT } Where stories live. Discover now