Tomboló vágy { BEFEJEZETT }

11. Fejezet

Angelika a fiú arcát tanulmányozta, a pillantásuk egymásba fonódott és nem kellett gondolat olvasónak lennie ahoz, hogy tudja Draco azon töri a fejét mit kéne mondania neki ezek után.

- Nem kell mondanod semmit. - mondta higgadtan a fiúnak. - Egyszerűen csak kísérj vissza a többiekhez és ne is beszéljünk róla többet.

- Hogy mondod, kérlek?

- Mondom, ne is beszéljünk róla többet. - ismételte meg a lány. - Ezt soha senki nem tudhatja meg. Úgyis csak egyszeri alkalom volt.

- Ne merészeld azt mondani, hogy nem élvezted. - mondta a fiú gúnyos mosollyal az arcán.

- Nem állt szándékomban. Ettől függetlenül nem fordulhat elő többet.

- Merlinre szakállára, Fobs! - mondta a fiú kissé felháborodva, de igazából tetszett neki a lány magabiztossága, hogy a történtek ellenére próbálja ő irányítani a dolgokat. - Ha ennyire szégyenled a dolgot minek mentél egyáltalán bele?

Angelika nagyot sóhajtott.

- Azért mert bármennyire is próbáltam tagadni az első perctől fogva volt köztünk valami megmagyarázhatatlan feszültség. De most, hogy megtörtént végre elfelejthetjük ezt az egészet. És most ha lennél szíves vissza kisérni a többiekhez azt megköszönném. - azzal elindult az ajtó felé.

Draco gyors léptekkel követte. Elkapta a karját és maga felé fordította, hogy a szemébe nézhessen.

- Megmagyarázhatatlan feszültség?? Talán inkább sexuálisfeszültség, nem? - kérdezte lágyan és közelebb hajolt a lányhoz, hogy megpróbálja megcsókólni.

Angelika egy pillanatig csak nézett rá és ő már kezdte újra nyeregben érezni magát. De a lány hirtelen hátrébb húzódott.

- Nevezd ahogy akarod Malfoy. A lényeg, hogy elmúlt. - mondta, és hangja hidegen csengett. Dracot meglepte a lány ridegsége. A griffendéles sokszor beszélt már vele dühösen, durván, flegmán, lenézően de így még sosem. Mintha minden féle érzelem ki veszett volna belőle iránta. Nem tudta miért, de ez megijesztette. Elgondolkozott rajta, hogy bele néz a lány fejébe, de egész egyszerűen nem mert, félt, hogy mit látna benne.

- Rendben. - mondta halkan, és vissza ment az éjjeli szekrényen hagyott pálcájáért.

Szótlanul sétáltak át a kis társalgóhoz. Draco hangtalanul tűrte a fájdalmat ahogy a jegy felmelegedett a karján, mikor halkan kinyotta az ajtót. A tekintetük egy pillanatra össze fonódott. A szíve nagyot dobbant ahogy a zöldszemekbe nézett. Egy pillanatra azt hitte Angelika mondani akar valamit. De aztán a pillanat elillant és a lány besétált a nyitott ajtón ő pedig behúzta utána. Homlokát a csukott ajtónak támasztotta és nagyot sóhajtott. Valamiért nem tudta elhinni, hogy ennyi volt.

Angelika gyorsan körbe nézett a félhomályos szobában. Úgytűnt senkinek nem tűnt fel a hiánya míg távol volt. Halkan odasétált a kanapéhoz és lefeküdt. Feltette a lábát a kis kanapé karfájára és a plafont kezdte bámulni. ~ Hát ennyi volt. ~gondolta határozottan. Úgyvélte az előző egy óra eseményei elkerülhetetlenek voltak. Mostmár túl van a dolgon, és nem kell ezen törnie a fejét, nem kell Malfoyra gondolnia hiszen kielégítette a testében tomboló vágyat ami mindig össze zavarta ha a fiú a közelében volt. Lassan lehunyta a szemét és kényelmesem elhelyezkedett, már amennyire a kiskanapén ez lehetséges volt. Nyugodtnak érezte magát és kellemes fáradtság öntötte el a testét. Ám amikor végre elaludt álmában újra viharszürke szemek kísértették.

🔶️

Luna másnap korán kelt, nem lepődött meg rajta, mióta itt voltak egyikük sem aludt túl sokat. Nemsokára a kisebbek is ébrdezni kezdtek a szőnyegen, halk beszélgetésük betöltötte a teret, csak Angelika szuszogott tovább békésen a kanapén. ~Ez viszont szokatlan, általában Angi ébred legelsőként, bármennyire későn alszanak is el. ~ Ebben a pillanatban a griffendéles fájdalmasan nyöszörgött egyet álmában, Luna a lány arcára nézett, nyugtalannak tűnt. Szorosan összeráncolta a szemöldökét és az állkapcsa is megfeszült. ~ Biztos rosszat álmodik, fel kellene kelteni. ~gondolta. Óvatosan közelítette meg a kanapén alvó lányt, semmiképp sem akarta megijeszteni. Leguggolt a kanapé mellett és át futott az agyán, hogy pont ebben a pozícióban kapta rajta párnappal ezelőtt Malfoyt ahogy Angelikát bámulja. Elhesegette a gondolatot és egyik ujjával gyengéden megsimogatta iskolatársa arcát.