Tomboló vágy { BEFEJEZETT }

Epilógus (+18)

Figyelem kedves olvasó! Az epilógus erotikus jelenetet tartalmaz!

🔶

Pár nappal a csata után...

Angelika Fobs egy gyönyörű fekete csipke ruhában ácsorgott a vőlegényével és annak anyjával közös lakrészük kistársalgójában arra várva, hogy a fiú végre kijöjjön a fürdőszobából. Idegesen pillantgatott a faliórára. Mikor meghalotta, hogy a fürdőben végre abba maradt a zuhany csobogása, a mosdó ajtajához lépett.

- Igyekezz már Malfoy! Ha tíz perc múlva nem leszünk a nappaliban Ginny mindkettőnket elátkoz! - mondta, miközben bedörömbölt az ajtón.

Az ajtó kinyílt. Draco egy derekára tekert fehér törölközőben, csurom vizesen állt a már teljes menetdíszben pompázó Angelika előtt. Még a hajából is csöpögött a víz.

- Kit érdekel? Tudtommal sem te, sem én, nem kértük meg Weasleyt, hogy szervezzen nekünk eljegyzési partit. - vetette neki oda a fiú gúnyosan, majd elfordult és a mosdókagylóhoz ment.

Angelika belépett a kis fürdőszobába, keresztbe fonta maga előtt a karját és igyekezett szigorú hangon beszélni, annak ellenére, hogy a fiú felsőtestének látványától a testét kezdte elönteni a tomboló vágy, mint mindig.

- Holnap mindenki elindul haza aki még itt van. Mi pedig elutazunk Franciaországba anyukáddal és apámmal. Szóval ez nem csak eljegyzési paryt, hanem búcsú buli is! Ki tudja mikor fogunk újra találkozni!?!! Úgyhogy mindenképp ott kell lennünk!
- hadarta élesen Angelika, miközben nézte ahogy Draco egy varázslattal megszárítja és beállítja a haját.

- Ott is leszünk, csak késünk egy kicsit. - mondta a szőkeség mosolyogva, majd megfordult és magához húzta a duzzogó lányt egy csókra. - Mondtam ma már, hogy gyönyörű vagy? - kérdezte tőle a fülébe suttogva, mire a kis boszorkány egész teste libabőrös lett.

- Nem. Ami azt illeti, ma még nem mondtad. - válaszolta Angelika halkan lehunyt szemekkel.

- Micsoda seggfej vagyok! Ezért ki kell, hogy engeszteljelek! - vigyorodott el Draco, majd a derekánál fogva felkapta az apró lányt, megfordult vele és a mosdókagyló szélére ültette.

- Merlinre Draco, nincs erre most időnk! - sóhajtotta a kis boszorkány, de ennek ellenére hagyta, hogy a fiú puha ajkai érzéki csokókkal halmozzák el a nyakát.

- Nem érdekel! Én most akarlak! - suttogta a fülébe ellenállást nem tűrő hangon.

Draco durva mozdulatokkal feljebb gyűrte a lányon a rövid ruhát, miközben az ajkaival újra birtokba vette a kecses nyakát. Leoldotta magáról a törölközőt, majd nem törődve a lány harmat gyenge ellenkezésével félretűrte a bugyiját és mélyen beléhatolt.

- Már az enyém vagy kislány! Azt csinálok veled amit akarok. - sziszegte a szőke boszorkány fülébe, miközben mindkét kezével megmarkolta fenekét és még mélyebbre hatolt benne.

- Vigyázz mit beszélsz Malfoy! Mert még a végén a fejedhez vágva adom vissza a gyűrűt! - mondta Angelika a fiú viharszürke szemeibe.

Draco egy pillanatra mozdulatlanná dermedt. A gyönyörű szürke szemekben a vágy mellett megjelent egy árnyalatnyi düh.
Angelika biztos volt benne, hogy nincs még egy olyan kifejező szempár az egész világon mint a vőlegényéé.

- Ne merészeld! - parancsolta a sármos szőkeség szigorúan, és egy durva mégis érzéki mozdulattal nyomatékosította az utasítást, majd újra mozdulatlan lett.

- Jólvan, jólvan. - nyögte Angelika megadón. - Nem fogom. Csak maradj már csendben és folytasd!

Draco gúnyosan elmosolyodott, de eleget tett a lány kérésének és mohón mozogni kezdett benne, miközben az arcát figyelte. A szőke kis boszorkány az élvezettől lehunyta a szemét, és rá harapott az alsó ajkára, hogy tompítsa az egyre hangosabb nyögéseit. Érezte, hogy Angelika apró körmei a hátába vájnak és nyomot hagynak a bőrén. Egy pillanatra megállt, és odahajolt a lány füléhez.