35. Fejezet ( 1. rész)

272 14 0
                                    

Draco álmatlanul heverészet az új ágyán, még mindig nem tudta elhinni, hogy Angelika most először elutasította. Bár megértette, hogy nem akarja kiakasztani az apját, sőt igazából valahol egyet is értett vele, hogyha rögtön az első éjszakát vele töltené az nem segítene abban, hogy a férfi elfogadja, hogy együtt vannak. Mégsem tudott nem bosszankodni rajta, egyszerűen sértette a büszkeségét, és úgyérezte ezért muszáj lesz majd valahogy bosszút állnia. Persze csak olyan bosszút ami mindkettőjük számára igencsak kellemes lesz. Épp a részleteken törte a fejét mikor úrrá lett rajta a fáradtság és végül elnyomta az álom.

Pár órával később az édesanyja ébresztette azzal, hogy kaptak egy üzenetet Mcgalagonytól, hogy szívesen látnák őket fél óra múlva az ebédlőben a reggelinél. Nem sok kedve volt már kora reggel szembesülni azzal, hogy valószínűleg nem fogják őket túl barátságosan kezelni sem a rendtagok sem a többiek. De az anyja úgyvélte nem utasíthatják el a meghívást, mert a közös étkezések segíthetnek nekik, hogy elfogadják őket és nem mellesleg illetlenség is lenne amit pedig Narcissa ki nem állhatott. Így hát fél óra múlva Draco anyja társaságában az egyik legjobb pókerarcát magára öltve besétált az étkezőbe.

- Jó reggelt! - köszönt az anyja az asztalnál ülőknek mosolyogva, majd figyelmeztetően oldalba bökte, mire ő is elmakogott egy udvarias üdvözlést.

Mikor ezután körbe nézett, meglepetten vette észre, hogy az étkezőben csak Mcgalagony professzor, Missis Weasley és azok a lányok ültek az asztalnál akik fogságba estek az iskolában. Vagyis igazából nem volt ott mindenki, mert legnagyobb sajnálatára sem Angelika, sem Luna nem volt jelen.

- Jó reggelt Narcissa. Draco. - köszöntötte őket az idős boszorkány egy biccentéssel.

- Nézd Liz, a halálfaló fiú!- kiáltott fel az egyik kislány meglepetten mikor meglátta.

Draco az égnek emelte a tekintetét a kislány szavaira, ám arra ami ezután következett nem igazán számított.

- Tudod, hogy Draconak hívják Barb! - csattant rá a másik kislány az előzőre.

Aztán felugrott, oda szaladt hozzá és átölelte a derekát. Sejtette, hogy a lányok megkedvelték őt az iskolában töltött idő alatt, hiszen amennyire lehet próbálta megkönnyíteni nekik a fogságot, de ilyen fajta reakcióra azért nem számított. Esetlenül megpaskolta a copfos kislány vállát.

- Örülünk, hogy itt vagy Draco! Gyere leülhetsz mellém és Bella mellé!- invitálta az apróság és kézenfogva oda húzta az asztalhoz.

Az említett Bella az egyik idősebb lány volt, ha jól emlékszik talán a következő tanévben lenne ötödikes, kissé elpirulva, de barátságos mosollyal az arcán köszöntötte, mikor Lizi szinte belekényszerítette a köztük lévő székbe. Eléggé zavarban volt, de azért szedett magának egy adag rántottát és falatozni kezdett miközben hallgata a lányok csacsogását, szerencsére csak ritkán próbálták bevonni őt is a beszélgetésbe és olyankor is hamar elterelődött róla a figyelmük. A kastélyban elfogyasztott magányos étkezések után furcsa volt számára újra társaságban enni, főleg ilyen vidám cserfes fiatal lányok között akik úgy beszélgettek mellette mintha teljesen természetes lenne a jelenléte.

🔶️

Narcissa miután Dracot elrángatta mellőle az egyik kislány, úgydöntött leül Mcgalagony mellé aki elégedett arccal figyelte a fiát és a diáklányokat ahogy falatoznak és beszélgetnek. Tudta, hogy a fia jóban lett a diáklányokkal míg neki kellett ellátnia őket, de azért arra nem számított, hogy ennyire fognak örülni a jelenlétének. Érdeklődve figyelte a beszélgető gyerekeket, mire az egyik kislány még rá is barátságosan rá mosolygott.

Tomboló vágy { BEFEJEZETT } Where stories live. Discover now