Tomboló vágy { BEFEJEZETT }

29. Fejezet ( 1. rész) (+18)

Figyelem kedves olvasó! A fejezet erotikus jeleneteket tartalmaz!

Angelika majdnem két héttel az első alkalom után, hogy a fiú először elhozta a kúriába, most megint a félhomályos hálószobában ült és épp Draco régi tankönyveit nézegette amik a drága ébenfa íróasztalon porosodtak.

- Csak nem valamilyen dolgozatra szeretnél felkészülni ezekből a régi vackokból Fobs? - cukkolta a mardekáros, aztán lehajolt, hogy egy gyors csókot leheljen az íróasztalnál üldögélő lány kecses nyakára.

- Ha, ha. Milyen vicces kedvében van valaki. - dorgálta mosolyogva. - Igazából, csak azt nézegetem, mennyivel mások ezek az alsóbb éves tankönyvek mint amikből én tanultam a Beauxbatonsban.

- Talán mert ezek angol tankönyvek és nem franciák. - vonta meg a vállát a fiú, miközben felsegítette a lányt a székből és a derekánál fogva magához húzta.

- Na nem mondod zsenikém. - forgatta meg a szemét Angelika. - A bennük lévő bűbájokra gondoltam, nem arra milyen nyelven íródtak.

- Csak azt ne mond, hogy neked hiányzik az iskola te kis stréber. - cukkolta tovább a sármos szőkeség.

- Dehogyisnem hiányzik. Szeptemberben már végzős lennék. Szerettem volna lerakni a RAVASZ vizsgákat, hogy legyen papírom arról, hogy elvégeztem az iskolát, hogy egyszer majd legyen rendes állásom. Te nem vágysz ilyesmikre?

- Nem is tudom.-fintorodott el. - Persze mielőtt ez az egész őrültség elkezdődött voltak terveim. Vagyis inkább apám terve volt, hogy majd egyszer átveszem a helyét a minisztériumban, meg igazgatom a családi vagyont. - vonta meg a vállát.

- Szóval ez apád terve volt. És te? Te nem vágytál valami másra?

- Mi értelme lett volna? Kötelességem lett volna azt csinálni amit a családom elvár tőlem. - vonta meg a vállát. - Az én családomban a kötelesség mindennél fontosabb.

- Sajnálom. - mondta a lány csendesen.

- Ne sajnáld Fobs. Én ebben nőttem fel. - mondta egy újabb vállvonás kíséretében.
- Hagyjuk inkább a családomat. Nincs kedved zuhanyozni velem egyet? - kérdezte mosolyogva.

- Javíthatatlan vagy. - kuncogott Angelika. - Tudod az ágyad sokkal kényelmesebb, ám mint a zuhanyzó.

- Tisztában vagyok vele, de nem volt időm zuhanyozni mielőtt találkoztunk, és egy percet sem akarok pocsékolni az időből amit veled tölthetek így gondoltam..(váll vonogatás) - De persze itt is maradhatsz olvasgatni, ha a régi tankönyveim számodra izgalmassabbak mint egy zuhany velem - mondta kissé sértődötten.

- Jól van na. Nem tudok neked nemet mondani, ha ilyen kedveseket mondasz nekem. - mondta engesztelőn.

🔶

Mivel úgytűnt Draco kivételesen tényleg csak zuhanyzásra invitálta, Angelika belépett a már javában mosakodó fiú mellé a langyos vízsugár alá. Kecsesen be fürdőolajozta a testét, hogy aztán újra a vízsugár alá lépve leöblítse magáról.

Draco miközben hirtelen ötlettől vezérelve Angelika haját mosta, azon gondolkozott milyen érdekes fordulatot vett az élete, mióta megismerte a griffendélest. Még most is alig hitte el, hogy ő képes ennyire szeretni egy lányt. Ez egyszerre volt csodálatos és ijesztő érzés számára. (Draco felsóhajtott) Tudta, hogy a lány iránt érzett szenvedélye mindkettőjüket bajba sodorhatja, mégsem volt képes parancsolni az érzelmeinek. Pedig az elején egyáltalán nem így tervezte, játékként akarta felfogni és kihasználni mint a többi nőt. De valami számára is megmagyarázhatatlan okból képtelen volt rá. Mert egy idő után, ha Angelika nem volt a közelében mindig sóvárogni kezdett utána. Ő aki azelőtt soha nem vágyott senkire, mert bárkit bármikor megkaphatott akit csak megkívánt. Sosem tudta milyen vágyni valaki után. De most, hogy tudta egyszerűen beleőrült a magányba amikor a lány nem volt vele.