Tomboló vágy { BEFEJEZETT }

27. Fejezet (+18)

Figyelem kedves olvasó! A fejezet erotikus jeleneteket tartalmaz.

Angelika minden elhatározását azzal kapcsolatban, hogy kiszedi Dracoból mi történt vele megtörte a szürke szemekben látott sebezhetőség. Még sosem halotta a fiút így esedezni, sőt igazából nem is jutott eszébe olyan alkalom, hogy a fiú a kérlek szót használta volna ezelőtt. Most úgyérezte a mardekáros önteltsége, arroganciája csak egy védfal ami azt a célt szolgálja, hogy megvédje vele az igazi énjét a külvilágtól. Félt hogyha tovább faggatná bezárkózna, így inkább hagyta, hogy a férfi gyengéden magához húzza és megcsókólja. Megadóan olvadt fel a meglepően gyengéd és lágy csókban, miközben a fiú újra vetkőztetni kezdte.

Mikor végre mindketten megszabadultak a feleslegessé vált ruha daraboktól Draco egy mozdulattal maga alá gyűrte a lányt, finoman a mellébe markolt, miközben gyengéden a kecses nyakát becézgette az ajkaival.Angelika hátra vetette a fejét és hangosan felnyögött mikor belé hatolt. Az öle forró volt és nedves tagadhatatlanul vágyott minden érintésére. Itta magába a lány csodálatos látványát, a hangját, úgyérezte sosem tudna betelni vele. Érezte ahogy a lány körmei az élvezettől a hátába vájnak. A szobát betöltötték a halk kéjes nyögései. Az arcát figyelte miközben gyengéden mozgott benne, kétségtelenül ő volt a legszebb lány akit valaha magáévá tett. Mikor végül Angelika ráemelte a tekintét végtelen gyengédséget látott a gyönyörű zöld szemekben, ám azt is látta, hogy azok a szemek szinte könyörögnek a kielégülésért. Neki pedig mindenképp szándékában állt megadni a gyönyörű lánynak amire vágyott, fokozta hát kissé a gyötrően lassú tempót amit a csipőjével diktált.

Angelika nyögdécselve élvezte az egyre gyorsuló, most mégis gyengéd mozdulatokat , mindig meglepte a mardekáros kettőssége, hogy egyszer ő volt a világ leggyengédebb szeretője máskor pedig viszont szinte kegyetlenül durva tudott lenni. Az egész teste remegett, és minden erejére szüksége volt hozzá, hogy felemelje a fejét és megcsókólja a fiút. Belemarkolt Draco kemény izmos fenekébe, és még mélyebben magába húzta. Érezte, hogy még pár mozdulat és a testét elönti az olyannyira várt megkönnyebbülés.

- Draco kérlek.. - nyögte a fiú fülébe aléltan.

És Draco megis adta neki amire vágyott, mélyen és erőteljesen mozdult benne, a lánynak egy pillanatra minden izma megfeszült, hangosan felnyögött aztán a testét megrázta a gyönyör. Draco az arcát csodálta mígnem őt is elöntötte a mámor és a kéj, a teste előbb megfeszült aztán elernyedt ahogy a lányba élvezett.

Angelika hagyta, hogy a fiú hozzá simulva kipihegje magát, miközben ő a tejföl szőke tincseket cirógatta a tarkóján.

- Tudtad, hogy ezt imádom? - kérdezte halkan a lánytól, miközben óvatosan lemászott róla, hogy mellé feküdjön.

- Nem tudtam, de jó tudni. - mondta mosolyogva, majd közelebb csúszott a fiúhoz és a vállára hajtotta fejét.

Angelika szorosan hozzá simulva a mellkasán lévő sebet dédelgette, mintha a gyengéd érintéseivel eltüntethetné a heget. Nem kérdezett, pedig Draco tudta, hogy kíváncsi, az elméje tele volt kérdésekkel, szinte könyörgött a válaszokért.

- Buta vagy kislány. - sóhajtotta. - Olyan csodálatos volt ez az elmúlt félóra. Nemhogy ezzel foglalkoznál ahelyett, hogy ilyen ostoba kérdéseken töröd a fejed. - mondta csendesen, miközben a lány oldalát simogatta.

- Ne haragudj én csak... Engem csak bánt, hogy úgyérezem nem bízol bennem. Pedig te folyton azt kéred bízzak benned, és még a fejembe is belelátsz. Ami nem igazságos, mert én nem látok bele a tiedbe, te pedig legtöbbször nem vagy hajlandó elomdani mire gondolsz. - hadarta. - Pedig ahoz, hogy ez a dolog működhessen neked is bíznod kell bennem Draco. A bizalom csak akkor működik, ha kölcsönös, és bármennyire is szeretnék nem tudok megbízni benned, ha folyton titkolozól előttem. Érted?