Ismeretlen Extrákkal

2.

Megszakítva a történetet, belegondolva, mindezek után eddig eléggé frigidnek, savanyúnak és vagy egy korán érett 16 vagy egy kiéhezett 50 évesnek tűnhetek. De valójában szerintem tök jó fej vagyok, csupán az átlagosnál egy fokkal perverzebb. És maximum 40! Lélekben! Amúgy a 25. életévemben vagyok jelenleg. Egyedülálló, ha ez eddig nem derült volna ki. A pontosabb leírásom: vöröses-barna, hosszú haj, kék szem, 170egynéhány centi és sajnos majdnem 80kiló, ami annyira azért még nem zavar hogy fogyózzak is. A popsimra ment a felesleg, meg sajnos a hasamra egy kevés, de fogalmazzunk úgy, hogy van mit fogni rajtam. Kivéve a mellemet. Az maximum 80/85B.

Munkámat tekintve egy bevásárlóközpontban vagyok üzletvezető pozícióban. Valószínűleg innen a korai öregedés első jelei...

Ezenkívül nem igazán érdekes az életem. A családom nincs olyan messze tőlem, úgyhogy hetente haza megyek hozzájuk. A szüleim elváltak, úgyhogy édesapámat kicsit ritkábban látom, de nagyon jó a kapcsolatom vele is. Van egy nővérem, ő sem ment távolabb egy órányi autóútnál, úgyhogy vele is nagyon jóban vagyunk.

Elköltöztem, mert szerettem volna önálló életet kezdeni. Az önállót úgy értem hogy én fizetem a számlákat, főzök magamra, takarítok, bevásárolok, de egyébként szinte minden másnap felhívom anyát, hogy kérdezzek tőle valami életbevágóan fontos dolgot. Pl. Honnan tudom, hogy mikor sült meg a hús? vagy mit szokott a felmosó vízbe tenni, amitől olyan jó illat szokta a házat körbe lengeni?

Szóval nem olyan régóta élek külön, mellesleg a buszozásra visszatérve van jogosítványom, de úgy érzem, hogy én inkább az anyósülésre születtem. Akkor ülök a kis ezres VW Polomba, ha szükséges. Ha hazamegyek vagy ha éppen bevásárolok.

Egyébként eddig egyetlen párkapcsolatom volt 4évig, ami véget ért már egy ideje, ha jól tudom az exemnek azóta már született is gyereke a jelenlegi párjától. Én viszont egyelőre maradtam egyedül.
Az életben nem vagyok híve az alkalmi partnereknek, csak szigorúan a fantáziáimban létezik ez számomra! Úgyhogy mivel nem igazán találtam olyan embert azóta, akivel ez működhetne, inkább szingliként sodródok az árral.

A bevezetőben leírt történés egyébként többször is előfordult már, bár még sosem buktam le, mint most; és elképzeléseimben többnyire nem egy jóképű végzi a puncimban, hanem egy kevésbé vonzó fiú, akikben az indít be, hogy bárcsak megmutathatnám nekik hogyan is tud észveszejtő lenni a szex, mert valószínűleg még sosem tapasztalták meg. (Ne ítélkezz, légyszi!) Elképzelem mit csinálnék velük, hogyan nyalatnám szét velük a puncimat vagy milyen pozícióban szívnám ki a farkukból az utolsó csepp ondót is. És utána örök életükre emlékeznek, vágynak erre az egy alkalomra és sóvárognak utánam. Vagy legalábbis a szex után.

A szexet tekintve amúgy fogalmam sincs, hogy mennyire számítok jónak. Ne értsetek félre, nem azért fantáziálok elképesztően jó dugásokról, mert annyira jónak tartom magam. Talán csak egy kicsit hiányzik már egy kemény, álló farok. Szépen fogalmazva. Az önkielégítést is próbáltam, de nekem az nem jön be. Ha magamhoz érek nem tudok úgy felizgulni és élvezni, mintha egy férfi tenné. Bár abból az egy párkapcsolatomból sok tapasztalatot nem szereztem. Mármint sokat szexeltünk, nem is volt olyan rossz, csak kicsit egyhangúnak éreztem. Ezért van bennem némi kalandvágy és izgalom.

Belegondolva igazából nem is vágyok kapcsolatra. Elég ha van egy állandó az életemben. Egy állandó, akit hívhatok, ha dughatnékom támad és ennyi.
Igen! Erre vágyok!

Úristen, fogalmam sincs, hogy ez normális-e és más is szokott ilyeneken fantáziálni vagy ez már kezelendő-e.
Mindenesetre üdvözöllek a világomban, ha az izgalom miatt, ha a kíváncsiság végett, de ha szánalom hozott ide, akkor is!