Ismeretlen Extrákkal

24.

24.

Másnap én írtam neki egy SMS-t reggel korán.

"Szeretnék bemenni a városba reggelizni és vásárolni."

Talán ha azt hiszi kihasználom, elenged az utamra. Viszont szeretném tényleg kiélvezni amíg tart, úgyhogy ezentúl nem fogom vissza magam.

"VELED!"

Írtam gyorsan utána, nehogy valamelyik csicskását küldje értem.

"Tárgyalok, elküldöm érted az öcsémet."

Kaptam a választ.

"Azt mondtad én is kapok az egyezségért cserébe előnyös dolgokat. Most téged akarlak. Szeretném, ha te jönnél velem reggelizni!"

Nem fogom vissza magam. Ha azt mondja nem, akkor legalább van okom kilépni az egészből, hiszen nem tartotta a szavát. Bár azt mondtuk nem lesz kapcsolati része a dolognak, úgyhogy okosan kell csinálnom, hogy ne tűnjön barátnős hisztinek.
Ezért olyan oldalról kell megközelítenem, aminek nem bír ellenállni.

"Szeretném, ha egy étterem mosdójában tennél a magadévá!"

Küldtem el neki az aduászt és reméltem, hogy erre nem mond nemet. Nem hangzik valami gusztusosnak, de izgalmas. És az izgalmat Árész sosem utasítja el.

"Negyed óra és ott vagyok!"

Ez az! Siker!

Nyomás készülődni, hogy bombasztikus formában legyek!

Felvettem egy pántos fekete ruhát, ami majdnem leér a bokámig, de eléggé fel vagy vágva az oldala. Egy magastalpú fekete szandált választottam hozzá, aminek a talp része fehér, ezért úgy döntöttem, hogy a táskám is legyen világos. Bár fehér nincs, de van egy világos vajszínű, ami szintén megteszi. A hajamat összefogtam, mert már ráférne egy mosás, de a mai napot még úgy gondolom kibírja.

Viszont amit nem vettem fel, az a fehérnemű. Hadd egye a fene, amíg szépen lassan megreggelizek.

Kicsit több, mint 20 perc múlva itt volt értem.

Viszont ami meglepett, hogy nem autóval jött, hanem egy bazi nagy motorral.

Mi a fasz? Erre hogy ülök fel? Főleg úgy, hogy ne lássa mindenki a csupasz puncimat, aki éppen arra jár...

- Szia - mentem ki teljes sokkban.

- Ne haragudj, de azt hittem időben ide érek.

- Semmi baj. Ööhm figyelj, hova tehetem a táskámat?

- Az nem kell, vidd vissza a házba. Vagy te szeretnél fizetni? - húzta fel az egyik szemöldökét, majd mikor látta, hogy komoly maradtam, végül elnevette magát. Humor Herold...

- Egy pillanat..

Visszafutottam, mert tudtam, hogy van egy világos krémszínű hátizsákom is. Gyorsan átpakoltam és futottam is ki.

- Mehetünk.

- Gyere, ezt vedd fel - nyújtotta a bukósisakot felém.

Felvettem, de éreztem, hogy nagyon lenyomta a copfomat, úgyhogy kényelmetlen volt. De hát muszáj...
Felültem nagy nehezen mögé, hogy ne vegye még észre, hogy nincs rajtam fehérnemű.

- Na és, hová szeretnél menni reggelizni?

- Fogalmam sincs. Ahol tágasabb a mosdó? - nevettem fel. Ő viszont mintha megfeszült volna, csendben maradt.

Beindította a motort és elindultunk.

Annyira felemelő érzés volt, még sosem utaztam motoron. Szabadnak éreztem magam, ahogy suhantunk a kellemes délelőtti napsütésben.
Szerencsére nem ment gyorsan; pont megfelelő sebességgel ahhoz, hogy biztonságosan eltávolodjak csodálni a tájat és ne csak a hátába nyomódjak egész úton.