Ismeretlen Extrákkal

3.

Szóval ez a legutóbbi haza utam nem ment ki a fejemből. Főleg mert tudtam, hogy ő is akarta és érezte - legalábbis ott lent a farka biztos -  hogy lehetett volna valami. Vagy leginkább bármi, részemről. Annak ellenére, hogy az álmodozáson túli fellépés még nekem is új volt és meglepő. Jézusom, hiszen képes lettem volna odaadni a legbecsesebb testrészem neki... vagy igazából bármimet! Csak egy szavába került volna és felfedtem volna akár a fehérneműmet is. (Lol, amúgy szégyenlős vagyok).
Mondjuk lehet a mai kutya mintás tangámra inkább a szőre állt volna fel, mint a farka. De a lényeg, hogy magamhoz képest elég meglepő dolgokra is kész lettem volna.

Közben megéheztem, de most kivételesen rendeltem a kaját magamnak. Nem volt kedvem főzni. Mióta csak haza értem agyaltam a dolgokon amik történtek (vagy nem történtek).
Este aztán vettem egy forró fürdőt. Beledobtam az egyik fürdőbombát amit találtam, lesötétítettem és meggyújtottam pár beporosodott illatgyertyát egy kis relaxáció érdekében. (Mellesleg égett por szaguk volt.)
De a forró víz kellemes érzéseket kezdett kihozni belőlem.
Becsuktam a szemem és újra elképzeltem mi lett volna, ha...
...ha egyedül lett volna a megállóban és...
...ha bátrabb vagyok és...
...ha letámadtam volna,
...ha csak odamentem volna hozzá nyugodt hangon közölve, hogy ne mondjon semmit, én csak szexelni akarok vele egy jót.

Felizgultam, úgyhogy lejjebb vándorolt a kezem, de sajnos a csiklóm nem támogatta hogy az én ujjaim vannak ott és nem egy idegené.
Kinyitottam a szemem, odanyúltam a telefonomért és bekapcsoltam a lejátszási listámat ott, ahol a buszon abbahagytam.
Pár percig, na jó még egy fél óráig legalább csukott szemmel hallgattam és képzelegtem.

Aztán csengettek.

A zene közben is jól hallottam.
A francba.
Ennyit a relaxációról.
Felkaptam a törölközőmet, magamra csavartam, a hajam meg igénytelen kontyba kötve állt. De hát senki nem néz ki jól fürdés közben, nem?

Még egyszer csengettek.

Jövök már baszki, nyugii!
Nem, nem mondtam ki hangosan, csak gondoltam magamban.

Közben kopogás. Valaki kurvára türelmetlen...

- Jó estét lányom! Ne haragudjon a késői zavarásért, csak egy kis szívességért jöttem, nem tudna kisegíteni egy pár kanál cukorral?
- Jó estét! Persze, semmi gond. Bocsánat csak éppen fürödtem.
- Igen azt látom, sajnálom nem tudhattam.
- Egy pillanat és hozom. Bejön addig?
- Nem, nem, sietek. Itt vannak a kisunokáim, nálam nyaralnak pár napig, csak egy kis teát szeretnék nekik készíteni, tudja csak úgy tudnak nyugodtan elaludni szememfényei.
- Ooh, értem. Sietek.

Kivittem egy bontatlan zacskó kristálycukrot, megköszönte és elment. Az egyik utcabeli idősebb néni. De még csak nem is itt lakik a szomszédban, hanem körülbelül 6-7 házzal lejjebb. Nem is értem miért pont hozzám jött. De mindegy, megvan a mai jó cselekedet. Én is jól alszok és az unokái is.

Mire elment a néni már szinte meg is száradtam, ezért bekentem magam a testvajammal, felvettem a pizsamámat és befeküdtem az ágyamba. Kicsit nyomkodtam a telefonomat, tiktokoztam, pörgettem a Facebookot, de hamar elálmosodtam. Hála Istennek holnap már péntek, jön a hétvége, úgyhogy magamra húztam a takarót (nehogy éjjel egy szörny elkapja a lábamat) és elaludtam.