Ismeretlen Extrákkal

38.

Pörgetem a lejátszási listát a megfelelő számot keresve, de mikor belehallgatok a zenékbe, számat elhúzva, mindig inkább tovább görgetek.
Az egyik miatt elkeseredek, hogy valószínűleg macskákkal halok meg, szingliként, a hullámat pedig sosem találják meg, mert a cicák megesznek egy idő után, hogy ne haljanak éhen.
Egy másik zenétől még a puncim is elszomorodik, mert fél hogy örökre bepókhálósodva marad.
A harmadiknál még a fiókban lévő porosodó análdugót is hallom bőgni.
A többinél meg Árészra gondolok. Hogy miket tett velem és még miket tehetett volna szex közben.

Aztán beugrik egy reklám két zene közt és újra összehúzom a szemöldököm, hiszen én éppen mérges vagyok rá!
Nagyon megharagudtam az utolsó beszélgetésünkkor.
Ráadásul azóta nem is keresett, úgyhogy nem fogok megbocsátani neki, ha egyszer csak megjelenik egy üzenet tőle a telefonomon.
Bár néha rápillantottam a kijelzőre az elmúlt napokban, talán vártam hogy csoda történjen és eszébe jussak, de semmi. Mindig csalódnom kellett, minden egyes nap.
Aztán miután felhívtam Rebekát mérgemben, ő pedig meg sem próbált lebeszélni erről a hülye ötletről, belementem, most pedig szánalmasan rusnyán, mackónadrágban keresek egy zenét, ami megfelelő az esti - elvileg szexi - táncomhoz.
Hogy én mekkora idióta vagyok!

De legalább a ruhám megvan!
Egy fekete popsi kivillantós rövidnadrágos overál, ami elől a közepén gombos, úgyhogy talán egy kis dekoltázs kitétel is belefér, ha elég szűk és összenyomja a kis domborulataimat.
Rá veszek egy nyakláncként függő, vékony láncos hámot, ami a derekamat körbeöleli, lejjebb haladva pedig elágazik, és a két combomra erősítem a végét, mint a combfixet.
És hát a szokásos fekete színben úszó ruhához a szokásos fekete színű magassarkú dukál.
Hát persze.
A hajamat kiengedem, talán egy kicsit be is göndörítem majd, ha lesz kedvem, na meg időm.
A bőröm eléggé fehér, úgyhogy egy kis csillámos testpermet talán kívánatosabbá teszi majd, így bátran dobom a ruha halmaz tetejére a műanyag flakont.
A sminket szokásosan Rebekára bízom, úgyhogy minden készen áll az estére előkészítve.

Kivéve persze, hogy ha a mostani hangulatomon múlik, inkább sírni fognak a vendégek, mint jól szórakozni, ugyanis éppen valami nyálas szerelmi vallomásos zene megy a tv képernyőn.
Pfujjj...
Gyorsan elnyomom az első ismerős zenére: Döndi duó mix.
Ez meg már a másik véglet.
Szóval vagy mulatunk vagy sírunk. Ügyes vagy kislány, gratulálok!
A hónap dolgozója leszel!
Már ha egyáltalán olyan van még.
Bár egy orgián biztos nincs.
De ha lenne is, nem a tánc miatt kerülne ki valaki képe, az tutifix.

A telefonom csörgése szakít ki a gondolataimból.

- Igen? - veszem fel hirtelen.

- Csajszii! - ordítja Rebeka a telefonba, úgyhogy kicsit távolabb helyezem a fülemtől. - A főnök hívott, hogy privát műsorod lesz! Hát nem izgiii? - ujjong.

- Hogy mim? - értetlenkedek. - Hogy érted, hogy privát műsorom?

- Tudoood! Valaki egész éjszakára kifizetett téged! Csak és kizárólag neki táncolsz és miegymás...

- Micsoda? De hát ki?

- Fogalmam sincs, nem mondta. A lényeg, hogy nem kell izgulnod, hogy esetleg elbénázod, mert csak egy ember fogja látni.

- Jézusom! Én nem akarok egy idegennek priváttáncot bemutatni!

- Miért nem? Tök izgiii! - lelkendezik.

- Rebeka! Ki tudja mit csinál velem kettesben! Nem akarom, hogy egy idegen megdugjon!

- Ne aggódj! Nem lesz semmi gond!

- Senki nem úgy nézett ki ott, mintha figyelembe venné az érzéseimet. Hogy mit akarok és mit nem. Félek!

- Csajszii! Szedd össze magad! Annyi pénzt kifizettek érted, mint értem egy hónap alatt!

- Mégis mennyit?

- 800ezret érsz egy éjszakára, Édesem!

- Hogy micsoda? Jézusom! Ez rengeteg pénz!

- Látod? Ez azért jól hangzik! Ne utasítsd vissza!

- És ha valamelyik félelmetes arab maffiózó kiveszi a vesémet? Vagy elrabolnak?

- Úristen Drágám! Kicsit túlgondolod! Semmi gond nem lesz. Lesz egy jó éjszakád neked is és a másiknak is! Ennyi pénzért a tapinál jóval több is belefér, nemde?

- Biztos vagy benne, hogy ne lesz semmi bajom?

- Nyolcszázezer százalék! Megígérem!

Kifújtam a levegőt.
Megéri ez nekem?
Megér az a pénz annyit, hogy az önbecsülésem feladjam? Hogy a büszkeségemet elássam?

- Jó, rendben! - vállaltam be.

Végül a pénz és a kielégületlenség győzött. Büszkeség, bocsii!
Lehet valaki szerint szánalmas vagyok, de nekem is kijár a szórakozás. És ha ebben a formában hozzá jutok, ráadásul még fizetnek is, akkor legyen! Bele megyek! Táncolok egy idegennek egész éjjel. És talán még azt is megengedem, hogy kinyaljon...
...talán élvezem is majd.

Árész pedig bassza meg magát!

Dove Cameron - Boyfriend, kattintok rá.
Belehallgatok, hátra döntöm a fejem és élvezem.

Igen, ez tökéletes lesz az estére!