Billdip sztorik [HUN]

MaBill

*Dipper*
I'm gonna be your bubblegum bitch! I'm gonna be your bubblegum bitch! - énekli hangosan Marinával együtt Mabel.
Basszus, az egész kalyiba belezeng!
-Mabel! Halkítsd már le! - kiáltom át a fürdőszobába.
Ám a zene továbbra is ugyanolyan decibelen üvölt. Csak csóválom a fejem, és inkább igyekszem a könyvemre összpontosítani.
Hírtelen kivágódik az ajtó, és a lány, aki kilép, egyszerűen...
-Wow! - nyögöm döbbenten - Fantasztikusan nézel ki!
Mabel cseresznyevörös ajka mosolyra húzódik.
-Köszi, tesó! A mai egy igazán különleges nap!
-Miért?
Zavartan birizgálni kezdi a miniszoknyája alját.
-Mert ma bemutatom nektek a kiszemeltemet! - válaszol lelkesen.

*Bill*
Idegesen igazgatom magamon az öltönyömet.
Nem, egyáltalán nem öltöztem túl. Mindig ilyesmikben járok.
De izgulok, hogy végre találkozhatok vele.
Nagyot sóhajtok, és bekopogok. Azonnal kinyílik az ajtó, és Mabel vidáman berángat magával.
-Neked is szia, Hullócsillag. - követem kuncogva.
-Aha. - vágja rá, egyáltalán nem figyelve rám, majd elenged, a hátam mögé lép, és úgy toszogat maga előtt - Csak menj már! Meg kell ismerned a testvéremet!
A szívem ennek hallatán még szaporábban kezd verni.

*Dipper*
Én és Stan kíváncsian várjuk Mabel "újabb áldozatát". Mindketten azért, hogy ha szükségeltetik, távol tartsuk a testvéremtől.
Mabel konkrétan belöki a konyhába szerencsétlen srácot.
Azonnal felismerem.
Bassza meg!
Mabel mellé lép, és azonnal belé karol.
-Dipper, Stan bácsi... ő itt Bill. - mosolyodik el büszkén.
Végignézek Billen.
Elegáns, mint mindig. Sárga öltöny, sármos arc, gyönyörű aranyszínű szemek, és szőke haj. Vagy három fejnyivel magasabb, mint Mabel, így nálam is egy kicsit magasabb.
Stan és én összenézünk.
-Ez a srác biztos nem 19 éves. - motyogja Stan, hogy csak én halljam.
De baromi dögös, azt meg kell hagyni! - gondolom magamban.
Bill mosolyt eröltet magára.
-Helló, a nevem Bill Cipher!
A hangja selymes, mély és dallamos. Ennek ellenére kihallatszik belőle az idegesség.
Akaratlanul is felmerül bennem, milyen lehet, ha élvezettől rekedtes hangon szólal meg.
Basszus!
Asszem' Mabel nem gondolta át, hogy a "világ nyolcadik csodája" pasiját - aki ráadásul a kiszemeltem - bemutatja a meleg testvérének...
-Hány éves is vagy, kölyök? - kérdi Stan.
Még jó, hogy ő nem vesztette el az eszét úgy, mint én.
Hú. Az azért elég beteg lenne.
-Huszonkettő. - válaszol azonnal Bill.
-Három év az még belefér. - hagyja jóvá.

(...)

Stan magunkra hagy minket, mert valami dolga van, de a lelkemre köti, hogy figyeljek oda rájuk.
Amint elmegy, mi hárman letelepedünk a nappaliban, hogy nézzünk valami filmet. Bill a kanapé egyik szélére ül, mire én azonnal a másik oldal legszélére huppanok le.
-Mit akartok nézni? - kérdem, kiterítve az asztalra vagy húsz DVD-t.
Bill és Mabel végigfutja a címeket, és egyszerre választanak.
Mabel az Egy apró bökkenőt, Bill viszont a Démonok közöttet.
Billre mosolygok.
-A Démonok között nagyon jó!
Széles mosolyt villant rám, amitől a szívem kihagy egy ütemet.
-Egyik kedvencem. - válaszolja.
-Nem bírom az ilyen filmeket, de ez...
-Baromi jó! - fejezi be a mondatom.
-Valóságra épül, ami nagyon ritka. Ráadásul...
-Nincs benne marcangolás meg betegesen véres jelenetek. - fejezi be ismét a mondatom.
Elnevetjük magunkat.
-Tudod mit szeretek még nagyon? - kérdem - Az Odaát című sorozatot.
-Azt imádom! - lelkesedik Bill - Az anime verziót láttad?
Döbbenten nézek rá.
-Te is bírod az animéket?
Elkomorul az arca. Komoly tekintettel és hanggal válaszol.
-Dipper, én egy kicseszett Otaku vagyok.
-Na ne! - vigyorodok el - Akkor imádnád a szobámat.
Mabel unottan felnyög köztünk, de mi nem foglalkozunk vele. Tekintetünk összekapcsolódik, és szép lassan eltűnik az arcunkról a mosoly.
Te jó ég, én kedvelem őt! Nagyon!
(...)
Mabel kedvetlenül nézi velünk a filmet. Aztán valami eszébe jut, és kezét mosolyogva Bill combjára teszi.
Jó, ez még nem nagy dolog, nem szólok érte. A számban keserűséget, a gyomromban pedig csomót kezdek érezni, bár fogalmam sincs, miért. Igyekszem nem figyelni se rájuk, se a furcsa érzésre, de ez valahogy lehetetlennek tűnik.