Billdip sztorik [HUN]

Hős szerelmes

Lesmiserables_fanboy, remélem, hogy tetszeni fog!
Az ötlet nevezhető közösnek, kicsit nehezen találtuk ki, mi is legyen... hát, ez lett az eredmény.
Tudom, hogy nem lett valami jó, nem vagyok nagy hős-párti :/

*Dipper*
Unottan sétálgatok a suli folyosóján, a következő órámra tartva. Már nyitnám az ajtót, mikor a karórám pittyegni kezd.
Legalább megúszom a matekot.
Gyorsan a fiúmosdóba rohanok, és ellenőrzöm, hogy egyedül vagyok, mielőtt fogadnám a hívást. Megjelenik a hívó hologrammja.
-Dipper! - szólal meg kétségbeesetten a testvérem - Az Illúziókeltő megint a várost terrorizálja! Meg kell állítanod!
-De még csak nem is ismerem. Hogy győzzem úgy le? Te szoktál vele harcolni.
Haragosan néz rám, de igazam van. Ahhoz, hogy le tudjuk győzni az ellenfelet, két dolgot kell róla tudni: a képességeit, valamint a gyengepontját. Én azonban egyiket se tudom.
-Hidd el, szívesen elintézném én, ha nem éppen Időbabával kéne foglalkoznom!
Elfintorodok. Nem egy kellemes időtöltés.
-Jó, azonnal ott leszek! - sóhajtok fel.
-Mintha lenne választási lehetőség... - dünnyögi.
Nem reagálok, megszakítom a beszélgetést.
Az ablakhoz lépek, kinyitom, és kinézek. Sehol senki. Persze, hiszen már becsöngettek.
Kiugrok az ablakon, miközben a koordinátákat keresem az órámon. Egy elhagyatott sikátorban gyorsan átváltozok, és úgy közelítem meg Illúziókeltőt.
Naná, hogy a város polgármesterét zaklatja!
Háttal áll nekem, köpenyén és cilinder-szerű kalapján kívül nem látok semmit.
-Hé, te! - szólítom meg - Nem szép dolog az embereket zargatni!
Felegyenesedik, és komótosan megfordul.
Nem sokkal lehet nálam idősebb, talán 4-5 évvel. Szőke haja és különös arany szeme - csak az egyiket látom, a másikat szemkötő fedi - láttán megfagy bennem a vér.
Basszus, nagyon dögös!
Te jó ég! Miket hordok itt össze?! Ő egy gonosztevő, akitől meg kell védenem az emberiséget!
Szélesen elmosolyodik, amitől csak még jobban elbizonytalanodok.
-Lám, lám, lám! Sejtettem, hogy összefutunk, Időlovag!
Fogalmam sincs miért, de elpirulok.
-Azt tudtam, hogy ikrek vagytok Csillámlánnyal de hogy ennyire hasonlítotok... hát, az őszintén meglep!
A hangja lágy és dallamos.
Basszus, a feladatomra kell koncentrálnom!
-Elég a rizsából! És hagyd békén a városka lakóit!
-Különben? - kérdi pimasz mosollyal és felvont szemöldökkel.
Haragosan nézek rá, bár magamra jobban haragszom, amiért nem tudok koncentrálni.
-Különben velem gyűlik meg a bajod!
Kitör belőle a nevetés, amitől elszégyelem magam. Jó ideig nem hagyja abba, az emberek pedig engem bámulnak. Végül enyhülni látszik a nevető-rohama.
-Hát, ez marha jó! - mondja, a szemét törölgetve - Majdnem komolyan vettelek, kölyök!
Lesütöm a szemem.
Miért hív kölyöknek? És miért esik ez nekem ennyire rosszul?
-Pedig jobban tennéd, ha komolyan vennél! - kapom fel sértetten a fejem.
Nehogy már egy bűnöző mondja meg, hogy képes vagyok-e megö... ártani neki!
-Bocs, nem akartam összezúzni az álmaidat, kölyök! - biggyeszti le az alsó ajkát.
Ökölbe szorul a kezem.
-Ebből elég! - kiáltok rá - Fogd be! Se időm, se energiám nincs a baromságaidat hallgatni!
Hah. Pedig mindkettőből van elég. Asszem ez hülyén jött ki...
Túljátszott döbbenettel néz rám, és még a polgármestert is elengedi, aki élve a lehetőséggel, azonnal elszökik.
-Ejnye! - csóválja a fejét rosszallva - Egy nyolc éves kisgyereknek nem kéne így beszélni egy nála idősebbel!
Megrezzen az arcom a 'nyolc éves' résznél.
-Tizenöt vagyok, te barom!
Nagyszerű! Lejáratom magam a város szeme láttára! Nagy tapsot az év szuperhősének!
Szélesen elvigyorodik.
-A korodhoz képest elég pöttöm vagy, nem gondolod?
Ennyi. Nem fogom vissza magam.
Villámlépéssel előtte termek, és megragadva a csokornyakkendőjét, közel húzom az arcomhoz.
(Aki nem tudná: a villámlépés a Bleach nevű animében is volt használatos, a másodperc egy töredéke alatt képes feltűnni máshol, mondjuk az ellenfél háta mögött, és ennek a száma nincs korlátozva)
-Nem jó dolog felbosszantani azt, aki birtokolja az időt! - sziszegem összeszorított fogakkal.
Azt hiszem, sikerült egy kicsit meglepnem.
-De hogy lásd, kivel van dolgod...
Csettintek egyet, mire lelassul az idő.
-Most még elengedlek anélkül, hogy laposra verlek. De ha tovább folytatod mások terrorizálását, nem hagyok benned kétséget, miért is választottak be a legjobb öt fiatal hősjelölt közé.
Kuncogni kezd.
-Te se becsülj alá, Időlovag! Pont kapóra jössz a tervemhez, úgyhogy egyenlőre még nem bántalak. De ha életre kelt a portál...
Mélyen a szemembe néz, mire szép lassan elsötétül előttem a világ.
Meghaltam? Vagy csak elájultam?
Abban a pillanatban nem tudom megmondani.
Mire magamhoz térek, Illúziókeltő már nincs itt.
Basszus! Ezt jól elintézted, Dipper!
Az órámmal megint bemérem a pontos tartózkodását. A központ felé tart.
Duplán basszus!
Egy pillanat alatt az öreg kalyibához érek.
Beütöm a kódot az autómatába, és lesietek.
-Illúziókeltő itt van! Meg kell állítanunk, mielőtt megtalálja a portált! - vágok bele azonnal.
Mabel, Candy, Wendy és Pacifica döbbenten néznek rám, de Ford azonnal kapcsol.
-Nem indíthatja el a portált, különben nem csak a város, hanem az egész világ elpusztul! Meg kell állítanunk!
-Ó, hát nem édes? - halljuk meg a dallamos hangot.
A hang irányába fordulunk, és a sötétből Illúziókeltő lép elő.
-Az egész banda egy helyen! De vajon kik is vagytok valójában?
Illúziókeltő a földre koppint a botjával, mire ismét elsötétül előttem a világ.
(Egy kicsit Nanny McFee-beütés XD)