Billdip sztorik [HUN]

Five Nights at Freddy's 1

Végre kész van! *w* Ezúttal tényleg :D
A képet ide teszem, mert borítónak nem teszi fel ><

1. éjszaka

*Dipper*
Felriadok, kipattannak a szemeim. Felülök, de nem látok semmit. Fáj a fejem és úgy érzem magam, mintha áthajtott volna rajtam egy úthenger.
-Fenyőfa, te vagy az? - hallom meg magam mellett.
Ez a hang... nem lehet másé, mint...
-Bill? - kérdem félénken.
Valami a nyakamba ugrik. Vagyis... inkább valaki.
-Örülök, hogy itt vagy, kölyök! - mondja őszintén.
Elhúzódik tőlem, arany szemei világítanak a sötétben.
-De... hol az az "itt"? - kérdem hunyorogva, hátha meglátok valamit.
Bill csettint, mire felkapcsolódik egy gyér fényű lámpa, és beindul a ventillátor.
Körbenézünk a rumlis szobában. Mindenhol állatos rajzok, két oldalt egy-egy ajtó, és egy-egy lámpa kapcsoló. Valamint egy kamera, egy óra, amely éjfélt mutat, és egy energia jelző, ami most 98%-ot mutat.
Megcsörren a vezetékes telefon, mire összerezzenünk.
-Ilyen helyzetekben telefonál a gyilkos! Vegyük fel! - mondja izgatottan.
Értetlenül nézek rá.
-Mi van? Nem láttál még horrorfilmet, Dipper?
-Nem, nem láttam! - csattanok fel - Nem vagyok pszichopata, mint te!
Bill elneveti magát.
-Miért vagyok attól pszichopata, hogy horrorfilmeket nézek?
Lapos tekintettel nézek rá.
-Ja, igen. Te amúgy is pszichopata vagy...
Bill elvigyorodik, és a telefonhoz lép.
-Örülök, hogy így gondolod! - mondja, és kihangosítja a telefont.
-Helló! Hellóóó! - szólal meg egy rekedtes férfi hang - Ehh... rögzíteni akartam egy üzenetet, hogy segítsek eligazodni az első éjszakán.
De jó! Megjött a segítség!
-Korábban én dolgoztam az irodában és épp ezen a héten fejezem be a munkám. - folytatja - Tudom, hogy elég stesszesnek tűnik, de ne aggódjatok semmi miatt! Rendben lesztek.
-Hát, ez megnyugtató... - motyogom.
-Szóval koncentráljunk arra, hogy átvészeljétek a hetet, oké?
Bill és én összenézünk. Egyikőnknek se tetszik, amit a fickó mond.
-Lássuk csak... itt egy bevezető üdvözlő a cégtől, amit fel kell olvasnom. - mondja, és megköszörüli a torkát - "Isten hozott a Freddy Fazbear's Pizzázónál. Egy varázslatos hely gyerekeknek és felnőtteknek, ahol a fantázia és szórakozás életre kel. A Fazbear vállalat nem felelős semmiféle sérülésért, sem emberre, sem tárgyra. Ha sérülés vagy halál történik, 90 napon belül jelenteni kell, vagy amint az épület fertőtlenítve és takarítva lett és a szőnyeg ki lett cserélve." Blah blah blah tudom, hogy ez rosszul hangzik, de tényleg nem kell aggódnotok semmi miatt!
-Oké, ez elég betegnek hangzik... - nézek Billre.
-Nyugi! Nem lesz semmi gond! - mosolyog rám.
-Uh... az animatronic-ok éjszaka egy kicsit bohókásak, de lehet őket hibáztatni? Nem. Mi lenne ha nekem is 20 évig ugyanazt a dalt kellene énekelnem és még csak nem is fürüdhetnék? Én is egy kicsit ideges lennék esténként.
Uh... már most tudom, hogy borzasztó dolog fog velünk történni.
-Szóval ne felejtsétek, ezek a karakterek fontos szerepet töltenek be a gyerekek szívében, ezért tisztelettel kell velük bánnunk. Oké? Ne felejtsétek, szeretnek este mászkálni. Esténként szabadon mozognak. Uh... le áll a motorjuk, ha sokáig ki vannak kapcsolva, vagy valami ilyesmi.
Bill összecsapja a két kezét.
-Ez izgalmasnak ígérkezik! - lelkesedik.
Lapos tekintettel nézek rá.
Pszichopata...
-Régebben napközben is mozoghattak, de akkor történt az 1987-es harapás. - folytatja - Hát igen. Csodálatos hogy az emberi test képes élni a frontális lebeny nélkül is, ugye?
Kiráz a hideg attól, amit mond.
-A biztonságotokra vonatkozóan a tényleges veszély rátok, mint éjjeli őrökre az, ha észrevesznek ezek a masinák, akkor nem fognak felismerni, mint embert. Valószínűleg fém csontváznak látnak, amin nincs kosztüm. És mivel ez a Freddy Fazbear's Pizzázó szabályzatába ütközik, valószínűleg megpróbálnak... erőszakkal belekényszeríteni egy kosztümbe. Tudjátok, ez nem lenne olyan rossz dolog, ha a kosztüm nem lenne tele rakva keresztgerendákkal, vezetékekkel és szerkezetekkel, főleg az arc körül. Szóval képzelhetitek, hogy ha bele tuszkolják az arcotokat, az milyen kényelmetlen... és halálos lenne. Az egyetlen testrész, ami meglátná a felszínt, az a szemgolyótok és a fogaitok lennének ahogy kidüllednének a maszkból...Heh.... Hát igen, ezeket a dolgokat nem mondják, amikor felvesznek... Dehát az első nap nem is kihívás. Holnap is beszélünk majd. Uh... figyeljétek a kamerákat, és ne felejtsétek el: csak akkor zárjátok be az ajtókat, ha nagyon muszáj. Spóroljatok az energiával! Oké, jó éjt!
Mikor a fickó bontja a vonalat, az óra már kettőt mutat.
Meglesem a kamerát.
-Bameg! - ugrok hátra.
Bill felém kapja a fejét.
-Mi az?
Megmutatom neki a monitort. A három animatronic egyenesen a kamerába néz.
Kiráz a hideg.
-De király! - vigyorodik el mellettem Bill.
A vállába boxolok.
-Egyáltalán nem király! - csattanok rá, majd ismét a kamerát nézem.
Elszáll a kép egy pillanatra, és mikor visszajön, a nyúl már nincs a helyén.
-Bassza meg! - esek pánikba - Hol az a rohadt nyúl?!
Bill átveszi tőlem, és végignézi az összes kamerát.
-A nagyteremben van. - mondja közömbösen.
-Jaj, anyám! Jaj, anyám! Jaj, anyám! - mondogatom, fel-alá járkálva - Mit csináljunk?!
-Nyugodj már le! - csattan fel - Amíg nem ácsorog az ajtóban, nincs okunk félni.
Bizonytalanul bólintok.
Csendben várakozunk, Bill időnként átnézi a kamerákat, tekintete semmit nem árul el.
Tovább járkálok, ezúttal azonban némán.
-Itt van a mellettünk lévő szobában. - szólal meg végül.
Megtorpanok.
-MIVAN?!
-Bal ajtó. - bök az említett ajtó felé, fel se nézve a kamerából.
Remegve nézek ki az ajtón.
-Aztakurva! - ugrok hátra.
Reflexből rácsapok az ajtózáró gombra.
-Dipper! Még csak három van, de vészesen fogy az energiánk! - figyelmeztet - Nyisd ki az ajtót!
Némán rázom a fejem.
-Nem! Bonnie ott van kint!
Bill leengedi a kis monitort.
-Azt mondtam, hogy nyisd ki azt a kurva ajtót! - mondja feszülten, de halkan.
Szó nélkül kinyitom.
Kíváncsiságból felkapcsolom a lámpát.
-Baszki! - rémülök meg, és lezárom ismét az ajtót - Itt állt a küszöbön!
-Tudom. - mondja nyugodtan - Freddy is elindult.
-A medve?
-Az. - bólint, majd ismét a kamerát nézi - Nyisd ki az ajtót. Bonnie elment.
Kinyitom, és megnyugszom, mikor az animatronic hűlt helyét látom.
Ezentúl jobban megbízok Billben, és azt teszem, amit mond.
Freddy látogatása után Bonnie is visszatér, de mindkettőt zárt ajtóval várjuk.
Kintről dudorászás, dörmögő nevetés és ostoba zene hallatszódik, az óra pedig ötöt mutat.
-Meglesz ez! - bíztat Bill, majd újra ránéz az épületben császkáló animatronic-okra.
Freddy mindig hirtelen tűnik fel, Bonnie jön a leggyakrabban, és kitartóan ácsorog az ajtóban. Ők ketten mindig balról jönnek.
Chika a kacsa/csirke pedig jobbról. Elvileg egy csirke, de inkább kacsának tűnik... Ő az ablakból szeret minket figyelni.
Az energiánk 37%-on van, mikor minden elsötétül.
-M-mi történik? - kérdem remegve.
Az óra számlapjai átváltanak 6 AM-re.
Bill és én összemosolygunk.
-Látod, kölyök? Nem volt ez olyan vészes!