Look At My Ex {irwin}

41

Miközben Calum háza felé haladtunk, az egyébként kihalt utcában én folyamatosan a szoknyámat húzgáltam, amit túl rövidnek ítéltem, Luke pedig folyamatosan a haját igazgatta. Mióta Sandy-vel szakítottak, ez az első alkalom, hogy újra főcélpont lesz Ashton és Michael mellett a bulikban, emiatt pedig próbálta a legjobb formáját hozni. Calum-ra a lányok nem mernek rámászni Jenna miatt. Egyszer megpróbálta valaki elcsábítani, mire Jenna körülbelül tíz másodperc alatt kiosztotta a lányt.
- Nyugi. Akár krumplis zsákban is jöhetnél egy Darth Vader maszkkal a fejeden, a lányok akkor is rád tapadnának - mondtam Luke-nak, aki folyamatosan piszkálta a haját, vagy a pólóját simítgatta.
- Te pedig akármeddig ráncigálhatod azt a szoknyát, attól még ugyanaddig fog érni, és Ashton-t ugyanúgy fel fogod baszni - szólt be felém se pillantva. Bekanyarodtunk "a buli utcájába", ahol zajlott az élet. Egy csapat emó a járdaszegélyen ülve meredt a csillagos égre, egy pár kézen fogva lépkedett az úton a buli felé, miközben a duó lány tagja nagyokat húzott a kezében tartott boros üvegből. Elhaladtunk egy kivarrt srác mellett, aki egy kocsinak dőlve cigizett, közben a telefonját bújva. A kezemet összefonva a mellkasom előtt lépkedtem a magassarkú cipőmben.
- Fázom - néztem fel a bátyámra. Luke a száját elhúzva nézett vissza rám. Tudta, hogy az ég világon semmi bajom nincsen, csak a farmer dzsekijére pályázok. - Ugyanmár, neked úgy se kell. Bemész, két perc alatt felszedsz valami lányt, aztán mentek dugni - vázoltam fel, hogy Luke-nak miből is áll egy buli. Mikor a ház elé értünk Luke már lépett is volna lefelé, de a dzsekijébe markolva ott tartottam magam mellett. Unottan pislogott le rám egy pár percig. Mikor látta, hogy nem tágítok sóhajtva lekapta magáról a kabátját és a kezembe nyomta.
- Vigyázz rá! - emelte fel a mutatóujját, és ellépett tőlem egy csapat fiúhoz, akik kitörő ovációval fogadták. Megkerülve a házat a hátsó kertbe mentem és leültem a hintaágyba Michael mellé.
- Mi történt? - kérdeztem, mert Mike nem nagyon szokott egyedül ücsörögni egy bulin.
- Elhajtottam a lányokat. Ma nincs kedvem hozzájuk - felelte. A távolban észrevettem Preston-t, aki éppen a házból próbált kijutni. Mikor meglátott mosolyogva intettünk egyet egymásnak, és utána elvesztettem. - A szülinapodon nem akarunk lelépni valahova?
- Van rá pénzed? - nevettem. - Apu nem engedné. Majd nyáron megyünk - utaltam arra, hogy alig két órára Sdyney-től apunak van egy háza, amit nyaranta erőszeretettel venne igénybe, ha a munkája hagyná.
- Ha odaadja a helyet - tette hozzá Michael.
- Tudod, hogy megszerezzük - húztam ki magam magabiztosan.
- Ashton-t várod? - kérdezte egy kis idő múlva. Óvatosan bólintottam. Átlátott rajtam. - Késik - mondta ki a nyílvánvalót.
- Tudtam, hogy késni fog - feleltem.
- Hailee! - jelent meg előttem Jenna. Gyorsan végigmért és felrántott Michael mellől. - Baj van - nézett a szemembe komolyan. Erre Mike kíváncsian felállt és közelebb lépett hozzánk, hogy ő is hallja mi történt. - Itt van Sandy - szűrte a fogai között. Michael és én kikerekedett szemekkel álltunk előtte.
- Volt képe idejönni? - szaladt fel Mike szemöldöke. - Hol van? Hazaküldöm - indult meg, de Jenna visszahúzta.
- Nem tudom, szem elől vesztettem. De Luke nem láthatja meg - rázta a fejét. - Olyan felszabadult és jól érzi magát. Ne engedjük, hogy ez elrontsa a kedvét.
- Akkor mi a terv? - fontam össze magam előtt a karomat.
- Mi lenne? Megkeressük, távol tartjuk Luke-tól, megtépjük, aztán kihajítjuk - sorolta Michael.
- Azért ennyire ne legyél durva - csóváltam a fejemet rosszallóan.
- Szívesen kiosztanám, de Ashton úgy be tud szólni neki, hogy utána magától menekül el és többet nem próbál a közelünkbe jönni. Szóval én megvárom Ashton-t - gondolkodott Michael, és visszaült a hintaágyra.
- Hívd fel, hogy siessen! - utasította Jenna, közben végignézett az udvaron, hogy minden renden van-e. - Körbenézek bent. Figyeljetek Luke-ra - hagyott ott minket. A nyakamat nyújtogatva pásztáztam a tömeget, ami a magasságom miatt elég nehéznek bizonyult. Michael mellettem éppen Ashton-nal telefonált.
- Hé! - húzott le a hintaágyra Mike. - Ashton azt üzeni ne pasizz be, amíg nincs itt - adta át az üzenetet szórakozottan. Hangosan felnevettem, mire Mike is röhögve megrázta a fejét. - Ugye tudod, hogy sokat jelentesz neki? - nézett komolyan a szemembe. Mosolyogva bólintottam. - És azt is tudod, hogy mindannyian szurkolunk nektek? A mindannyianban benne van apád, meg a válófélben lévő ügyfele is - folytatta, mire összeráncoltam a szemöldökömet. - Luke-kal egyszer bementünk hozzá az irodájába. Éppen valami pasival tárgyalt. Aztán kibeszéltünk titeket, és meséltünk a hapsinak rólatok. Azt mondta, hogy reméli Ashton jobban jár, mint ő - legyintett, mintha ez teljesen lényegtelen lenne. Egyáltalán minek jár be apám irodájába haverkodni az ügyfelekkel?
- Szerinted ez természetes?
- Hát, apád jófej. Miért ne beszélgetnék vele? - vonogatta a vállát. Hitetlenül nevetve fordultam el tőle, mikor megláttam Sandy-t, amint keresztül vág a tömegen.
- Ott van! - vertem hátba Michael-t, mire ő felpattant és elindult felé. - Okosan! - kiabáltam utána, mert amilyen önfejű, csak ront a helyzeten. Sandy észrevette, hogy Michael felé közelít, mire riadtan sarkon fordult és próbált eltűnni Mike szeme elől, aki viszont nem adta fel ilyen könnyen. Mindenkin és mindenen keresztül gázolva követte a lányt, csak azért, hogy a haverjának legyen egy jó estéje. Felálltam a helyemről, ösztönösen lejjebb húztam egy kicsit a szoknyámat, majd megkerülve a tömeget elindultam a ház irányába. Mielőtt felléptem volna a teraszra, valaki hátulról megragadta a derekamat és magához rántott. Vadul dobogó szívvel fordultam szembe Ashton-nal. - Szia!
Ashton elengedte a derekamat, és a kezemet megragadva elvezetett a ház oldalához, ahol nagyjából takarásban voltunk a hátsó kertben lévők számára.
- Jól nézel ki - vonta fel a fél szemöldökét.
- Próbálkoztam - feleltem szerényen. A helyzet az volt, hogy ez nem igazán jellemezte azt, amit készülődés közben műveltem. A sminkemet háromszor kezdtem újra, a szoknyám miatt kisebb hisztiket rendeztem, a hajam sehogy sem tetszett, és a cipőmet fél óráig kerestem. Ashton csendben állt előttem. - Mike mondta, hogy...
- Igen - válaszolta meg előre a kérdésemet. - Csak Luke miatt teszem. Meg azért, mert nem bírom, de érted - mesélte, miközben elindultunk megkeresni Michael-t és remélhetőleg vele együtt Sandy-t is. - Várj - torpantam meg, mielőtt beléptünk volna a házba. - Nem lenne értelmesebb megkérdezni Michael-t, hogy hol van? - oldottam fel a telefonom képernyőzárát, és kikerestem Michael nevét a kontaktjaim között.
- Lehet - vonta meg a vállát. Amíg én vártam, hogy Mike felvegye Ashton lepacsizott pár sráccal, akik mellé léptek és váltott velük pár szót. Addig csörgettem Michael-t, amíg a telefonom ki nem sípolt. Gondterhelten megráztam a fejemet. Most mehetünk megkeresni őt egy szinte teltházas buliban. Miközben Ashton továbbra is azzal a néhány fiúval beszélgetett, átgondoltam, hogy Luke megérdemli-e, hogy szétpréseljenek miatta a nappaliban, rám öntsék a piát és az elkövetkező körülbelül egy órában a volt barátnőjét hajkurásszam. Bármennyire is szerettem volna azt mondani, hogy nem, a bátyám nem ér ennyit, be kellett látnom, hogy ő is megtenné ugyanezt értem, sőt, még többet is. Szóval összeszedtem magamat és a fejembem elfojtottam a hisztiző gondolataimat. Türelmesen megvártam, amíg Ashton haverjai leléptek. - Na? - vonta fel a szemöldökét.
- Nem vette fel - ráztam meg a fejemet.
- Faszom - fejezte ki magát a saját stílusában. - Akkor mászkáljunk egy kicsit - rántotta meg a vállát és megfogta a kezemet. - El ne hagyjuk a másikat a tömegben - magyarázta, de tudtam jól, hogy ennél azért egy kicsit többről van szó. Ashton erősen rákulcsolta az ujjait az enyéimre, úgy tört utat bent a nappaliban, közben folyamatosan a nyakát nyújtogatta, hátha észreveszi Michael-t. Egy pillanatra megállt, engem pedig egyből felkentek Ashton-ra, szóval szorosan a hátához préselődve vártam, hogy induljunk valamerre. Ashton láthatóan élvezte a helyzetet, szélesen vigyorogva nézett hátra rám a válla felett. - Ha ennyire vágysz rám csak szólnod kell, és a tiéd vagyok - poénkodott, mire belerúgtam egy aprót a vádlijába. Nevetve tovább ment a lépcső irányába. Fent az emeleten egy páran lézengtek. Végig vonultunk a folyosón és benéztünk az összes szobába. - Hát, Luke miatt már nem kell aggódnunk - biccentett az egyik ajtó felé.
- Körülbelül egy órája vagyunk itt. Máris lefeküdt valakivel? - néztem meg az időt a telefonomon hitetlenül. Ashton előhalászta a mobilját a zsebéből, és felém fordította a kijelzőt, jelezve, hogy nyert ügyünk van, mert Mike keresi.
- Na szevasz. Itt vagyunk az emeleten. Ne gyere ide, majd mi megyünk. Mi az, hogy elijesztetted? Michael, ezért csesztem el fél órát az életemből? Nem érdekel, akkor minek bunkóskodtál vele?! Én akartam elküldeni! - túrt a hajába Ashton. - Jó, akkor kapd be - nyomta ki a hívást. - Beszarok. Az a fasz elkergette. Nélkülem! Érted? - rázta a fejét hitetlenül. A nevetésemet visszatartva hallgattam. - Fú, de ideges vagyok - túrt ismét a hajába. - Mi van? - kapta a fejét eszelősen egy srác felé, aki zavartan figyelt minket a folyosó végéből.
- Én... ööö... Én csak a mosdót keresem - hebegte.
- Ja, az a folyosó végén van - igazította Ashton útba teljesen nyugodtan.
- Köszi - motyogta a srác teljesen összezavarodva és kikerült minket.
- Szóval, hol is tartottam? Az a pöcs... - kezdte, de ekkor már nem bírtam tovább és elröhögtem magamat. Ashton-t nem zavarta. Tovább szidalmazta Michael-t. Mikor két perc után még mindig megállás nélkül mondta, a vállára tettem a kezemet, mire abbahagyta a gesztikulálást, és a száját beharapva várta, hogy mi a következő lépésem. De mivel nem történt semmi, lassan elkezdett behajolni. Már majdnem megcsókolt, mikor a pár perce útba igazított tag kilépett a mosdóból, az oldalán a haverjával, aki azt sem tudta hol van, hanem csak esetlenül a barátjára dőlve haladt a folyosón. Ashton elhúzódott tőlem és a fejét csóválva nézett rájuk. - Faszom ki van most már tőletek.