martinus és niki (befejezett)

Verekedés

  - Mi a francot képzelsz? –jött oda egy lány és ellökött Erictől.- Mért ölelgeted Ericet?

- 1 Nem én öleltem meg, hanem ő engem. 2. Te meg ki vagy és hogy merészelsz csak úgy lökdösni.

- Leszarom ki ölelt meg kit. Soha többé ne nyúlj a barátomhoz vagy különben nagy bajok lesznek.

- Te most fenyegetsz engem?

- És ha igen akkor mi lesz?

- Engem nem fenyegethet senki.

- Úristen a kis drámakirálynőt valaki megfenyegette. Most mi lesz le fog szakadni az ég?

- Te kis. –Nem bírtam tovább és egy kicsit meglöktem a lányt.

- Ne lökdös.

- Mért?

- Ezért. –erre lekevert egy pofont. Elég nagyot ütött és éreztem, hogy ég az arcom. Hogy merészel felpofozni, amikor én nem csináltam semmit. Nem hagyhattam ezt szó nélkül, így ráugrottam a lányra és elkezdtem ütögetni. A lány se hagyta magát, így felülkerekedet rajtam és ő kezdet ütögetni. Már vagy 2-3 percre verekedtünk, mikor pár srác oda jött hozzánk és szétválasztott minket.

- Engedjetek el. –kapálóztam próbáltam kiszabadulni, de egy erős kar fogott és nem engedet el, míg el nem vitte Eric és egy másik srác azt az ismeretlen lányt.

- Niki jól vagy? - futott oda hozzám Luna és Léna, mikor már Jack elengedet. Utólag kiderült, hogy az az erős kar hozzá tartozik.

- Persze.

- Gyere, most. –fogta meg Luna a kezem és bevonszolt a vécébe. Ahogy belenéztem a tükörbe elborzongtam. A hajam szanaszét ált, az arcomon volt egy nagy piros tenyérnyom és kisebb nagyobb karmolások voltak a kezemen. Luna és Léna próbált egy kicsit rendbe tenni, hogy ne úgy nézek ki, mint aki most szabadult egy elmegyógyintézetből.

- Mi történt? –kérdezte Luna miközben kimentünk a vécéből.

- Eric megölelt erre az a kis csaj nekem eset. Röviden ennyi.

- Micsoda Eric megölelt? –lepődtek meg.

- Igen, mért baj?

- Itt vagy egy hete és Eric ölelget. Ez nem semmi. Mért ölelt meg? Vagy te ölelted meg őt?

- Tegnap suli után találkoztunk és mikor indultunk volna haza találkoztam Martinusal vagyis Marcusal és sírva rohantam el. Ma megkérdezte, hogy mi történt és egyszer csak megölelt. Ennyi.

- Tegnap találkoztatok? És mért rohantál el sírva? Kezdj mindent az elején. –Mindent elmeséltem nekik onnantól, hogy elindultunk Ericcal kávézni.

- Hú ez nem semmi. De akkor most jóba vagytok Martinussal ugye?

- Igen, hál istennek. –a nap további részében nem nagyon történt semmi. Suli után valahogy el kellet jutnom a fodrászhoz, mert megyek levágatni, de eltévedtem. Már egy 10 perce kóboroltam, mikor megláttam egy ismerős alakot.

- Nancy, nancy. –kiabáltam neki.

- Oh, szia, Niki. –ölelt meg.

- Tudnál nekem segíteni? Nem tudod véletlenül hol van a Stílusos Haj fodrászat?

- Pont oda megyek én is. Mehetünk akkor együtt.

- Megmentettél. Már vagy 10 perce próbálok eljutni oda, de nem sikerült. És hogy vagy mostanában nem láttalak a suliban.

- Az elmúlt pár napban nem is voltam suliban.

- Mért?

- Mert nagyon összevesztem a barátommal és inkább otthon maradtam.

- Ohh, sajnálom.

- Itt is vagyunk.

- Köszönöm. Szia.

- Szia. –a fodrásznál olyan 1 órát voltam. Utána haza siettem, mert még tanulnom kellet. Tanulásomat a két testvérem szakította meg. Próbáltam úgy helyezkedni, hogy ne látszódjon a karmolás nyom az arcomon.

- Sziasztok.

- Szia. Arra gondoltunk Szanival, hogy tarthatnánk egy filmes estét mint régen.

- Az szuper lenne. Mit nézünk?

- Valami romantikust. –vágta rá egyből Szani.

- Szerintem inkább folytassuk a sorozatom.

- Azt aztán nem. –vágták rá egyből

- Nézzük inkább meg a Karib-tenger kalózainak az új részét. –vetette fel Thomas.

- Rendben. –egyeztünk bele Szanival.