Régi életem egy kis darabja

307 19 0
                                    


Március 26 (Szombat)

- Ébresztő. –rontott be anya a szobámba.

- Még 5 perc. –nyöszörögtem a párnába nyomva a fejem.

- Nem, nem. Vendégek jönnek és rendet kell tenni a lakásba.

- Kik? Mikor? –ültem fel és odamentem a szekrényemhez.

- Ebédre és titok. Egy kettő rendrakás.

- Oké, oké már öltözök.

- Köszönöm. –ezzel kiment a szobámból magamra hagyva engem és a gondolataimat. Kik jöhetnek hozzánk, ilyenkor nem nagyon ismerünk senkit és mért nem tudja nekem elmondani, hogy kik jönnek? Felöltöztem és átmentem Szanihoz.

- Szia. Neked mondta anya, hogy kik jönnek ebédre?

- Nem csak azt, hogy titok.

- Szuper.

- Pakolás. –ordított fel anya.

- Oké. –egész délelőtt pakoltunk. Nagyon elfáradtam és semmi kedvem, nem volt a vendégekhez. Ebéd előtt anya felküldött minket, hogy öltözünk fel szépen.

 Ebéd előtt anya felküldött minket, hogy öltözünk fel szépen

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Ép, hogy elkészültem már csöngetett is valaki. Lementem a nappaliba, hogy kiderítsem, hogy kik jöttek. Mikor megláttam, hogy kik jöttek teljesen lesokkolódtam. Ő meg mit keres itt?

- Niki minden rendben? –jött oda mellém Szani.

- Láttad kik a vendégeink?

- Nem.

- Akkor nézd meg.

- Ő mit keres itt? –jött vissza.

- Nem tudom, de nem fogom kibírni ezt a napot.

- Gyertek lányok a vendégek már várnak. –jött oda hozzánk Thomas. –Jól vagy? –simogatta meg a hátam Thomas.

- Nem. Itt van Liam.

- Ne aggódj, mi itt vagyunk, ha bármi van, csak szólj, és mi megoldjuk.

- Rendben.

- Na, gyere. –nyújtotta Thomas a kezét

- Sziasztok. –léptünk be a nappaliba.

- Sziasztok. –köszöntött Liam és családja.

- Gyertek ebéd. –jött be Krisz hozzánk. Az ebéd csendben telt. Csak anyáék beszéltek pár szót. A desszert közben anya felállt és egy nagy bejelentésre készült.

- Figyeljetek, egy kicsit szeretnék mondani valamit. Liam és családja hozzánk fognak költözni.

- Miii? –sikítottam fel.

- Igen. Úgy 1 hónapra.

- De mért?

- Liam anyukája Marry is kapott egy állás ajánlatott oda, ahova én is. –kezdte el a magyarázatott anya. –Néztek egy szép házat nem messze innen, de az eladók 1 hónapig még nem tudnak elköltözni, így felajánlottam, hogy addig lakhatnak nálunk.

- De el se fogunk férni.

- Van egy szabad szobánk ott fog aludni Marry és Pet. Liam pedig vagy Thomasal alszik vagy megkapja a te szobád és te alszol Thomasal vagy Szanival.

- El kell innen mennem. –szorítottam meg Szani kezét és oda fordultam hozzá. –Segíts.

- Anya nem érzem magam túl jól. Kimegyek egy kicsit az udvara. –állt fel Szani és felhúzott engem is.

- Kikísérem őket én is. –állt fel Thomas.

- Ne segítsek valamit? –nézet ránk anya aggódva.

- Csak egy kis levegőre van szükségem. –válaszolta Szani.

- Miden rendben? –nézett rám Thomas mikor már kint voltunk az udvaron.

- Nem, semmi sincs rendben. Tönkre tette az életem azokkal a hülye pletykákkal. A barátaim elfordultak tőlem és az elmúlt pár hónapomat egyedül töltöttem az iskolában.

- Én ezt nem is tudtam. –nézet rám Thomas.

- Mert nem mondtam el.

- Mért?

- Amikor abba a rossz társaságba kerültem eltávolodtam tőletek, így ha elmondtam volna, hogy mi történt azt hittétek volna, hogy megint csak hazudok.

- Ez nem igaz.

- Most már mindegy. De én mit csináljak?

- Ezt, hogy érted?

- Nem fogom kibírni ezt az 1 hónapot.

- Ne aggódj, ha megint megbánt, akkor mi majd intézkedünk. –karolta át Thomas a vállam.

- Biztos?

- Biztos.

- Köszönöm. –oda mentem hozzájuk és megöleltem őket.

- Na menjünk vissza. –szólalt meg 5 perc után Thomas.

- Oké.

- Jobban vagy már Szani? –nézett rá anya aggódva.

- Igen, csak egy kis friss levegő kellet.

               - Akkorfolytassuk a beszélgetést. Niki átadod a szobád Liamnek?    

martinus és niki (befejezett)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora