martinus és niki (befejezett)

Válasz

-Lennél a barátnőm?

- Igen, igen és ezerszer is igen. –ugrottam a nyakába és megcsókoltam.

- Nagyon szeretlek.

- Én is. Ígérd meg, hogy sose hagysz el. –bújtam hozzá.

- Megígérem. –puszilt bele a hajamba. –Menjünk vissza a többiekhez. Luna már biztos aggódik érted. Miután elfutottál elkezdet velem kiabálni, hogy hogyan lehetek ilyen hülye. Szépen mondva, mert ő csúnyább szavakat használt. –összekulcsoltuk kezeinket és úgy indultunk vissza Tinusékhoz.

- Igen Luna jól tud káromkodni és mindent tőlem tanult. –töröltem le egy képzeletbeli könnycseppet.

- Még nem is hallottalak téged káromkodni.

- Mert oda figyeltem rá előtted. Habár nagyon nehéz volt.

- Amit ki akarsz mondani azt csak, mond ki.

- Te kérted. –nevettem fel. Az út további részében nem beszélgettünk csak gondolkodtunk. Ahogy visszaértünk hozzájuk egyből megkeresem Lunát.

- Hol a francba voltatok? –rohant hozzánk mindenki.

- Beszélgetünk.

-És?

- Már nem haragszok Martinusra. –nevettem fel.

- Mert haragudtál rám? –nézet rám éretlenül.

- És?

- Kibékültünk.

- És?

- Semmi.

- Komolyan Niki semmi olyan nem történt, amit meg kellene osztanod a legjobb barátnődnek. Semmi?

- Valami mégis történt?

- Micsoda?

- Mondod te vagy én? –fordultam Tinus felé.

- Mond csak.

- Összejöttünk. –kezdtem el ugrálni.

- Komolyan? –kerekedet ki a szeme.

- Igen.

- Gratulálok. –kezdet el velem ugrálni.

- Köszi.

- Végre, hogy összejöttetek. Már rossz volt nézni, hogy mindketten szenvedtek.

- Vigyáz rá tesó. –szólalt meg Marcus.

- Vigyázni fogok.

- Akkor ünnepeljük meg ezt és kocincsunk. –emelt fel egy üveget Charlie.

- Charlie komolyan? Most ittunk egy csomót előző este és te megint inni akarsz?

- Mért ne. Még fiatalok vagyunk.

- Inkább máskor.

- Na, csak egy pohárral.

- De csak egyet. –egyeztem bele.

- Szuper. –Charlie mindenki kezébe belenyomott egy pohár pezsgőt.

- Rátok és hogy sokáig együtt legyetek. Egészségünkre.

- Köszönjük. –odabújtam Martinushoz és megittuk a pohár tartalmát 

A nap további részében összepakoltunk a lakásban és pihentünk. Mivel nem sokat aludtam én szinte végig aludtam az egész napot. Este olyan 7 körül keltem fel.

-Jó reggelt. -simogatta meg valaki a hajamat. Odafordultam és szembetaláltam magam a barátommal.

-Jó reggelt. -bújtam oda hozzá.

-Hogy aludtál?

-Eszméletlen jól. Egész végig itt voltál velem?

-Nem mozdultam innen. -adott egy puszit a homlokomra.

-De aranyos vagy. Nem kellet volna itt lenned.

-De én akartam. -közelebb hajolt hozzám és megcsókolt. Annyira jó érzés volt. Végre együtt vagyunk és ezt senki nem teheti tönkre. Vagyis most még azt hittem. -Mit szólnál ha ma itt aludnál nálunk?

-Azt, hogy nagyon szívesen itt alszok. De akkor adnod kell egy pólót amibe alszok, mert nincs nálam tiszta ruha.

-Ez megoldható.

-Marcus itthon van?

-Szerintem igen.

-Menjünk le csináljunk valami ennivalót. Hívjuk Marcust is.

-Rendben. -nagy nehezen felkeltünk az ágyból és átmentünk Marcushoz.

-Gyere. -kiáltott ki egy hang

-Szia. Gondoltunk csinálunk palacsintát. Kérsz?

-Persze menjünk. -lementünk a konyhába és elkezdtük csinálni a palacsintát. A fiúk azt se tudták mit csinálnak így össze vissza borogattak mindent. A végeredmény az lett, hogy amit a fiúk csináltak azt kidobtuk a kukába és nekem kellet egy újat csinálnom. Amit vajunk be  elég jól sikerült.

-Niki ez rohadt jó lett. -mondták a fiúk teli szájjal.

-Köszi. -kaja után elmentem fürödni. Megfogtam a Martinustól kapott pólót és bevonultam a fürdőbe.

-Nagyon jól áll rajtad a pólóm. -ölelt át.

-Köszönöm. -pirultam el.

-Ígérd meg, hogy soha nem fogod más fiú ruháját hordani.

-Megígérem. Nekem mostantól csak te vagy.

-Nekem meg te. Nagyon szeretlek. -hajolt hozzám és szenvedélyesen megcsókolt.

-Én is. -lefeküdtünk az ágyba de nekem sehogy se volt kényelmes így össze vissza mocorogtam.

-Fordulj meg. -szólt rám egy idő után.

-Oké. -megfordultam és hátulról átölelt. A fejét a nyakhajlatomba tette. Ez a pozíció már tetszett így hamar el tudtam aludni