thoughtless | liam payne | BEFEJEZETT

15. Rész (kiegészítés 14.)

Liam a szertárba vezetett, hm milyen ismerős... Bezárta az ajtót maga mögött.
-Te meg mit csinálsz? - kérdeztem.
-Inkább te mit csináltál edzésen?
-Azt amit kellett, amit te az edző mondtál.
-De azt ilyen izgatóan kellett csinálni? - mérte végig az új ruházatomat.
-Bocsánat, legközelebb overálba jövök. - ironizáltam.
-Ne, ez tökéletes, csak legalább ne legyél olyan messze tőlem - közeledett felém.
Én próbáltam hátrálni de ez mégis csak egy szertár, hamar közeledett a fal és nem tudtam hátrébb menni. Már csak pár centi választott el minket mire kicsit bepipultam.
-Hm múltkor ezt csináltad Katyvel is? - ez kellett... És ellöktem magamtól.
-Most miért csinálod ezt? - karjait kersztbe fonta.
-Mondd el, jó?! Meghallgatlak és majd meglátjuk mi lesz.
-Rendben, köszönöm. - kifújt egy nagy levegőt és nekikezdett - Első nap mikor edzés volt, aznap Katy látta mennyit beszéltünk és féltékeny lett vagy én nem tudom, - megforgattam a szemeim - és a szertárba edzés után berángatott és nekem esett. Nem ellenkeztem mert egy random szex nem árthat - közbe vágtam.
-Jézus Liam erre nem vagyok kíváncsi. - undorodtam.
-Végig mondhatom?
-Persze. Mondd csak. - ahj istenem legyen már vége.
-Szóval már nem volt rajta nadrág és rólam is kezdett lecsúszni mikor ráeszméltem hogy mennyire kezdelek megkedvelni, mikor csak kétszer beszéltünk összesen, de már az alatt az idő alatt nagyon megfogtál. - ismét közeledni kezdett, mivel magasabb volt ezért felnéztem abba a mogyoróbarna szemeibe és láttam hogy komolyan gondolja. - És akkor azt mondtam hogy ez nekem nem megy és kijöttem a szertárból. Azután kérdeztem meg hogy nem-e iszunk meg valamit. És utána egyre jobban biztos voltam abban, hogy igen, nekem ez a lány kell. A ma reggeli üzenet meg erre ment ki. Mert tegnap rámírt hogy nem megyünk el egy buliba vele és mondtam neki hogy, nem mert veled leszek. És ezért írhatta azt reggel. Nagyon sajnálom, és mélységesen szégyellem magam ez miatt, de igen sajnos megtörtént de semmi több. Téged akarlak és veled akarok boldog lenni.
Istenem, hogy lehet valaki ennyiren őszinte még ilyenkor is. Láttam a szemében a megbánást, és hogy mennyire sajnálja. Nem bírtam tovább, megcsókoltam. Kellett, nem tudtam tovább várni vele, hiányzott. Hiányzott a puha ajka, a kezei a derekamról és a jelenléte.
-Sajnálom. - suttogta.
-Semmi baj, nem haragszom.
-Nita, szeretlek. - itt kihagyhatott valószínűleg a szivem egy ütemet.
-Én is szeretlek. - annyira boldog voltam hogy ez is megoldódott.
Lolának megint igaza volt.