Szerelmes vagyok a féltestvérembe [SZÜNETEL]

16.rész: Zöld szemű ördög

Lucyval ahogy besétáltunk a terembe a tanárnő vetett ránk egy szurós nézést majd leültünk a helyünkre és csak az járt a fejembe hogy mégis mire volt ez jó amit Jeremy csinált. Nem elég hogy az anyagból semmit sem értettem  mert a gondolataim csak ezen pörögtek de még hátulról úgyéreztem hogy Dave pillantásai lyukat ütnek a hátamba. Mihelyst kicsöngettek már mindenki kivonult a teremből. Szinte....

Lucy a tanárnővel ment ki valamit megbeszélni így Dave és én maradtunk bent. Furcsa érzés kerített hatalmába de mit sem törődve visszafordultam a padomhoz és sebesen kezdtem el pakolni hogy miharabb elhagyhassam ezt a feszült komfortzónát. 

-Igaz ez? -szólalt meg Dave és elém lépett majd a két kezével rátámaszkodott a padomra és a tekintetét az enyémbe fúrta. Dobogó szívvel a táskámra pillantottam és még gyorsabban pakoltam de az enyhén remegő kezem miatt ez nehézkesnek bizonyult.

-Micsoda? -pillantottam rá aztán újra a cuccaimra.

-Ne csinálj úgy mintha nem tudnád miről beszélek. -mondta rekedtes hangon és éreztem hogy az arcom minden szegletét végig fűrkészi. 

-Te meg ne csinálj úgy mintha érdekelne ez téged, mellesleg teljesen elvoltál azzal a szőke lánnyal.. -vágtam vissza. 

-Igazad van. -egyenesedett fel  a padomról és gúnyosan mosolygott. -Baromira nem érdekel a kis románcod. -mondta majd zsebre tett kezekkel kisétált a teremből. 

Fájó érzéssel néztem végre rá mire kisétált a teremből. Mire végre sikerült eltennem azt a pár könyvet a táskámba elindultam ki a teremből, mondanom sem kell a pletykák egyre rosszabbindulatúak lettek.

-Egy ilyen mégis hogy tudta lenyúlni Jeremyt? 

-Mekkora egy ribanc... 

Előre szegeztem a tekintetem és lehetőleg próbáltam minden zajt kizárni majd letettem a táskám a másik terembe és mire hátrafordultam ott állt az ajtófélfánál Jeremy. 

-Nehéz egy nap lesz.. -mondta és zsebretette a kezét majd enyhén elmosolyodott. 

-A pletykákra godolsz..?

-Is. -vágta rá.  -Dave bulit rendez a házába. -tette hozzá.

-Tessék? -dülledtek ki a szemeim. 

-Nem hallottad? Az egész suli rajtunk kívül erről beszél. -mondta.

-Az nem lehet, nem teheti! Apa ha megtud- akadtam ki teljesen és majdnem elszóltam magam. Jeremy furán néz rám...

-Akarom mondani ha apukám megtudja és elmondja az ő apjának.. -improvizáltam és kínosan mosolyogtam. 

-Boldond egy lány vagy. -nevette el magát Jeremy és beleborzolt a hajamba. Közben én is elmosolyodtam és ebben  a pillanatba lépett be Dave a terembe szúrós pillantásokkal sétált be a termvégébe majd ledobta a cuccát és felénk közelített.

-Hé stréberke, nem kéne így ráakaszkodnod Jeremyre. -kezdte Dave és képmutató tekintetét belevéste az enyémbe hogy egy életre megjegyezzem. 

Most meg miért beszélsz így?

Mi a franc ütött beléd?

Összeszorítottam a fogaimat hogy visszafogjam magam és kisétáltam a teremből, szerencsémre pont beleütköztem Lucyba és le is  vette hogy mi történt elég volt egy pillantás.

-Én esküszöm most kirugom az ablakon.. azt hiszi hogy egy adonisz és mindent megtehet?! Össze-vissza mászkálhat rá a lányokra és utána meg megbánt téged és még ő sajnáltatja magát?! Egy barom, idióta, seggfej, gusztustalan féreg! -hadarta el egy szuszra a monológját Lucy.

Bevallom biztos nem ilyen reakciót várt tőlem, és én se magamtól de teljesen elnevettem magam. 

-Te most... -kezdte Lucy de tovább nevettem mire ő is elkezdett nevetni. 

Később...

A ház előtt egyre több diák gyülekezett mire odaértem és hevesen berohantam a nappaliba Lucyval a nyomomba. 

Szóval Jeremy ezt mondta...

Ott ült a kanapén Dave és Cass is és együtt szívták a cigit kisebb-nagyobb röhögcséléssel. 

-Dave te ezt most nem mondod komolyan?! Már egyszer eljátszottad ezt a házibulisdit! -emeltem fel a hangom mire másodpercek  múltán rám pillantott nem igazán sürgette magát és felállt a kanapéról majd felém jött. 

-Azért is fogod szépen befogni. -mondta gúnyosan és kifújta a cigeretta füstöt.

-Azt várhatod... -mérgeltem fel magam. Dave erre csak egy képmutató mosolyt villantott felém és elment az ajtó felé majd beengedte az özönlő diák sereget. Majd sok doboz alkohol tartalmú italokat tett az asztalra.

-Az eszem megáll. -akadt ki Lucy is. -Hé Cass állíts a nagy haverodon mert ha nem... -ordított oda a kanapén ülő Cassnak.

-" Hé Cass, állíts a nagy haverodon mert ha nem.. " -parodizálta ki Cass lányos hangon Lucyt majd gúnyosan elröhögte magát Dave-vel.  

A tömegen átturtam magamat majd megpillantottam Jeremyt az udvaron a kapunak támaszkodva és egy cigerettát szívott el majd mikor meglátott eloltotta. 

-Nem bírom leállítani Dave-t.. -mondtam és szintén neki dőltem a ház fekete fémrácsos kapujának. 

-Amit a fejébe vesz abból ugysem enged. -mondta kissé rekedtes hangon. 

Enyhén bólintottam és pár perc néma csend után Jeremy teljesen elmosolyott szinte már épphogy elnevette magát.

-Mi olyan vicces?

-Még itt "ismertelek" meg először és pont hasonló volt a szituáció. A lány aki próbált bemászni a kapun. -nevette el magát rám célozva. 

-És majdnem leestem mivel rettentően megijesztettél. -mosolyodtam el. 

-Clary! Baj van! Dave megint készül valakivel összeverekedni! -futott oda Lucy és levegő után kapkodva támasztotta a kezével a térdeit.

"Amikor az ember már kívánni sem tud, akkor tökéletesen boldog, vagy végképp feladta..."