Szerelmes vagyok a féltestvérembe [SZÜNETEL]

24.rész: "Fekete lap"

-Ez az utolsó figyelmeztetésem és ezt vésd az eszedbe. -kezdte Elizabeth pökhendin. -Dave hozzám tartozik. -mondta hatátozottan mintha csak egy tárgy lenne és meglökött majd 1 lépésnyire háttal a falhoz simulva kötöttem ki. 

A három grácia felemelt büszke fejjel (van is mire..) baktatott ki a mosdóból míg én legörnyedtem és a mosdókagylóra támaszkodva úgy néztem bele a tükörbe. Remegő alkarral megnyitottam a csapot és hideg vízzel megmostam az arcom majd megtöröltem és a csengőszóra lettem figyelmes. Nagyot sóhajtva kiléptem a mosdóból majd az osztályterem felé vettem az irányt ahol már Lucy nézett jobbr-balra. Mikor megpillantott odasietett hozzám és nagy örömmel kezdett bele a mondannivalójába.

-Te jóég! Büszke vagyok rád ott a parkettán te és Dave és -áradozott míg a teremhez értünk de hirtelen elhallgatott. -Mi történt az arcoddal?? -nyíltak ki tágra a szemei. 

-Nem fontos. -mondtam és enyhén elmosolyodtam majd mikor beértünk a terembe a lehető leggyorsabban foglaltam helyet, még jó hogy elől ülök így valószínűleg észrevétlenül elsuhantam. 

A tanárnő maga után becsukta az ajtót és morcosan feljebb tolta a szemüvegét ami az orrán pihent. 

-Osztály! Leülni. -kezdte. 

Néma csend volt az osztályba mert ettől a nőtől mindenki rettegett najó 3 embert ki véve. Azt tudjátok is hogy kik. Ijesztő sztorik keringőznek róla a suliba így jobban teszi ha az ember engedelmes lesz ha nem akarja kilógatni magát az ablakon... (?!)

A néma csendet egy székcsikorgás visszahangozta be amint valaki erőteljesen feláll a székből és gyors léptei közelítenek a hátam mögül a padomhoz. A tanárnő felemeli a tekintetét és vicsorogva nézi Dave-t  majd már szólásra nyítja a száját. De Dave megelőzi és velem szemben állva rácsap két tenyeréve az asztalomra majd kicsit felém hajol és idegesen fűrkészi végig az arcom minden szegletét. Mindenki megdöbbent tekintettel figyeli a jelenetet többen előrébb hajolva de a háromgrácia lejebb csúszik a széken.

-Azt hitted nem veszem majd észre? -kezdte, enyhe feszültség megjelent a hangjába majd egyik kezével megfogta az állkapcsom és oldalrva fordította a fejem ahol az ütés nyom volt. A kezeit lecsúsztatja az arcomról majd előre szegezi a tekintetét a fejem fölött.

-Dave megkérhetem hogy voltaképpen fáradjon a helyére?! Óra van! -üvöltött a tanár. De Dave mint aki megsem hallja, kiegyenesdik és Elizabeth bandája felé közelít. 

Tudta..

Lesütöttem a szemem majd hátrafordultam ahogy Dave odaért Elizabeth padjához. Megállt Elizabeth padja mellett majd képmutató tekintettel végignézte. Amitől Elizabeth lesütötte a szemét  remegő pillákkal. Dave hátra leült a helyére majd a tanárra nézett.

-A helyemen vagyok. Most örül? -kérdezte és feszülten nézett a nőre.  

A tanár összeszorította a krétát a kezébe úgy hogy majdnem ketté tört és oda lépkedett Dave-hez. Majd a naplót ledobta az asztalára amire Dave unottan fel pillantott. 

-Neked aztán van bőr a pofádon. -mondta és a tollat is elé dobta mint valami kutyának. -Ezek itt a kiiratkozási papírjaid. Csak alá kell írod és már holnaptól nem vagy köteles bejönni. -mondta fenyegető hangnemmel a nő és mindenki ijedt tekintetet vágott maga előtt. Ugyanis ha valaki megkapja ezt az úgynevezett diák nyelven a "fekete lapot" biztos hogy repül. Volt már legalább 5 eset. 

Felkaptam a fejem és felpattantam a székről mire a nő felém fordította a fejét. Esküszöm ez a nő még a kaszásnál is rosszabb.

-Tanárnő! -mondtam ki gondolkodás nélkül. -Ezt nem teheti mert... -kezdtem de a bátorságom egyre inkább kezdett elhagyni. 

-Maga is szeretne egy ilyen lapot kapni Ms.Clark?  -vonta fel az egyik szemőldökét. 

-Én.. -nyögtem ki de a csengő félbeszakította a mondannivalómat.

A tanárnő idegesen felpillantott majd lekapta a lapot és a naplót Dave padjáról.

-Szerencséje volt. -tette hozzá és hevesen kibaktatott a teremből. 

-Hát ez húzós volt. -kezdte Cass. -Nagy szerencséd volt haver. -tette hozzá. Dave mit sem törődve senkivel engem fűrkészett feszülten és úgy mintha haragudna rám majd mikor összetalálkozott a tekintetünk én lesütöttem a szemem. 

-Minden oké, kicsilány? -lépett oda hozzám Jeremy a kék aggodó íriszeivel és beleborzolt  a hajamba.

-Igen. -mondtam és rá mosolyogtam.

-Nem gondoltam volna.. -kezdte de egy pillanatra elhallgatott.

-Mit? -néztem rá kíváncsian.

-Hogy valaha is tetszik neked Dave. -fejezte be a mondatát. 

Most erre mit kéne válaszolnom??

De mire válaszolhattam volna a terem másik végébe Dave levállalta az egyik srácot az osztályból és..

-Hé idióta, mit jössz nekem? -kapta fel a vízet a srác, akit Kevinnek hívnak. Dave megtorpant az ajtónál és lassan megfordult mire mindenki csak "huuu"-zni kezdett. 

-Tudod ki az idióta... -lépkedett a srác felé aki határozottan állt vele szembe. Dave megragadta a vállát és neki lökte a falnak majd Kevin megindult hogy behúzzon neki amit meg is tett, így Dave elvesztett a józan eszét és megindult a srác felé ökölbe szorított kezekkel. 

-Ne csináld! Megígérted. -álltam közéjük, Dave-vel szembe és kitártottam a kezem hogy ne menjen tovább. 

-Akkor most megszegem az ígéretem. -vágta rá és óvatosan arébb tolt majd mérhetetlen düh keletkezett a szemeibe. Cass odafutott és lefogta nagy nehezen Dave-t mire Jeremy is lefogta Kevint.  Mire az ügyeletes tanár belépett a terembe és kimeredt tekintettel bámulta a 2 fiút.

-Csak játszottak. -kiabált oda Cass. 

-Ajánlom. -bólintott a tanár és kisétált a teremből. 

-Higgadj már le Dave! -üvöltött rá Cass majd mégegyszer erősen visszarántotta ekkor összeszedtem az összes bátorságom és újra Dave elé álltam akivel farkasszemet néztünk látta a szemembe a haragot így nagy nehezen lenyugodott és kirántotta magát Cass szorítása alól, majd megfogtam a kezét és magam után húztam ki a teremből.