Az apám Hatake Kakashi [BEFEJEZETT]

Nem fair!

(Tenzou)

Lóhalálában rohantam vissza az erdőbe, ahol legutoljára láttuk Kakashi-t. Ahogy visszatértem, hirtelen azt hittem, hogy rossz helyen vagyok; akkora pusztítást okoztak. Az erdő már nem is erdő volt, hanem egy kietlen síkság, növények és fák nélkül. Egyedül csak is a Yin árnyak alapján tudtam arra rájönni, hogy Mina és Orochimaru itt harcolt. Ezek az árnyak percekig, sőt néha órákig képesek megmaradni... Így ennek segítségével képes vagyok megtalálni Kakashi-ékat; illetve nem utolsó sorban Mina hatalmas lábnyomai mutatják nekem az utat. Továbbá kivolt taposva az egész út, amerre haladtak; Nem is csoda, hiszen egy óriáskígyó és egy hatalmas sárkány menekült el ezeken az utakon. A lelkem mélyén kezdem érezni, hogy Kurama tévedett... Ha Kakashi vissza is alakította Mina-t... Orochimaru biztos, hogy megtámadta, s tán el is vitte Mina-t, és ami a legrosszabb, lehet, hogy Kakashi-t megölte. Mina élve kell annak a sátánfajzatnak, Kakashi csak útban lenne neki. Nem is Orochimaru lenne az, aki elhalasztana egy ilyen egyszerű megölést; hiszen Kakashi cudar állapotban volt már akkor is, amikor elválltunk egymástól. Ahogy lassan elhagyom a fő csata helyszínét és egyre szűkebbé válik az út, annál jobban kezd el remegni mindenem. Ha Kakashi-val minden rendben lenne, már találkoztam volna vele, vagy már hallanám a hangját; vagy Mina már erre fele rohanna segítségért. Kiabálni meg nem akartam, mert nem tudom, hogy Orochimaru itt van e még vagy sem. Hirtelen az orromat a vér mocskos és undorító szaga fogta meg. Alvadt vérszag... Most már biztos! Kakashi megsérült és el is ájulhatott. Ha Mina még Kakashi-nál van, hót ziher, hogy pánikba esett. És ha Mina védeni próbálja az apját, akkor még javában harcol Orochimaru-val. – Harcolna, ha érezném Orochimaru chakra-ját. – Kész ennyi, már be is pánikoltattam magamat. Kész csoda, hogy nem estem össze, már annyira remegtem. A másodperc tizedrészeként lihegtem; szinte az epém a torkomban volt; hideg verejték folyt végig rajtam; a gerincem pedig teljesen megfagyott. Nem bírtam tovább. Muszáj, kiabálnom a nevét:

- Kakashi! Hol vagy? Kakashi! Válaszolj! – néztem jobbra... ballra... de sehol sem láttam. – Válaszolj már! Könyörgöm!

Semmi választ nem kaptam, ezért már sokkal körültekintőbben kerestem őt. – Bár erre az is közrejátszik, hogy a lábnyomok eltűntek és a Yin árnyak is. Aztán, mozgolódásra lettem figyelmes az egyik bokorból. Hirtelen előrántottam egy kunai-t, mert nem voltam benne biztos, hogy barát vagy ellenség mozgolódik a bokorban. Bár, amint megpillantottam az alvadt véres ezüsthajat, már tudtam, hogy Kakashi az, de nem mertem megmozdulni. Kúszva mászott ki a bokorból. A derekán egy hatalmas sötét vörös folt volt, ami csak is vér lehetett. A nadrágján, közvetlenül a térdénél és a lábszáránál hatalmas szakadás nyomok voltak. A páncélján is három nagy repedés volt. Ezeket biztos Mina okozta elborult állapotában. A szám elé kaptam, s a döbbenet és a félelmet igyekeztem leplezni, de annyira remegtem, hogy megmozdulni sem bírtam, szinte éreztem, ahogy a könnyeim marják a szememet. Kakashi nagy nehezen felém nézett. A maszkjából hiányzott egy kis darab, illetve mind a két szeme vérzett; A Sharingan-os csukva is volt neki, bár a simát is csak nehezen bírta nyitva tartani.

- T... Te... Tenzou... - mondta ki nagy nehezen a nevem. – Se... Segí... - és már a szót sem bírta befejezni, mert eszméletlenül esett a földre. Ijedten rohantam oda hozzám. Rázni kezdtem, majd utána finoman paskolni kezdtem az arcát.

- Kakashi... Nyisd ki a szemed! Térj magadhoz! Adj életjelet... Kérlek! – és ekkor hirtelen megfogta a kezemet, s finoman meg szorította az egyik ujjamat. – Jó, oké... Hol van Mina?

- Ororchimaru... - mondja csukott szemmel és gyengén. – El... - és ekkor a szívéhez kapott. – Áh...