Hangrejtek VS Konoha: A harc megkezdődött

439 26 3
                                    

(Mina)

A könyvtárban voltam. Shukaku olyan dolgokat mondót, amin igen csak elgondolkodtam, bár most nem pontosan e miatt jöttem a könyvtárba. Ha valóban pártatlan és független akarok lenni az országoktól, akkor ANBU-vá kell válnom, hiszen az ANBU-sok nem csak Tűz országában, hanem az egész világban tevékenykednek, s minél több dolgot látok a későbbiekben, annál világosabb lesz számomra mindent. Természetesen tudom, hogy eléggé erős vagyok, de az ANBU nem csak a fizikai és chakra erőlétből áll, hanem ott lelkileg is bírni kell a harcot. Vér, fájdalom, öldöklés stb. Ezt mind bírnia kell egy ANBU-snak könnyek és érzelmi összeomlások nélkül. Na, nekem ez lesz nagyon nehéz. Az utóbbi időben nagyon érzékeny és sírós lettem, pedig alapból rám ez nem jellemző. Éppen ezért a Jinchuuriki-kkel kapcsolatos könyv mellé még kerestem egy olyan könyvet, ami az ANBU-ról ír részletesebben... Körülbelül 2 óra alatt átolvastam mind a két könyvet és elkezdtem visszapakolni őket a helyükre. Aztán, ahogy haladtam szépen a sorok között, a szemem elé került egy könyv „Sötét Shinobi-k" címmel. Levettem és fellapoztam. Az előszó alapján a könyv minden egyes olyan klánt megemlít, akik Yin chakra-val rendelkeznek. Érdekes... Tán a Yami klánról is szót ejt. – Ahogy ezt átgondoltam szépen vissza sétáltam az asztalomhoz és elkezdtem olvasni a könyvet. – Hamar megtaláltam a klánomról szóló fejezetet és mélyen bele is bújtam magam. Körülbelül 5 oldalt szólt rólunk és ennyi volt. Amint az utolsó laphoz értem egy lapot vettem észre a könyv borítójára feltűzve. Óvatosan leszedtem a borítóról és elkezdtem áttanulmányozni. Yin alapú jutsu-k voltak rajta, amik nem jönnének most olyan rosszul. Most, hogy kiderült, hogy Yin chakra-m is van... El kéne sajátítani néhány jutsu-t.

Nem tudom mennyi időt töltöttem a könyvtárban, de kiabáló hangokra és több ezer chakra-ra lettem figyelmes. Mi a fene folyik odakint? – kérdeztem ezt magamtól kissé idegeskedve, majd amilyen gyorsan csak tudtam az ajtóhoz rohantam és kimentem a könyvtárból. – Teljesen lesokkoltam. A falu tele volt fehér színű emberkékkel, akik Konohai chunin-ok és jonin-ok ellen harcoltak. Ahogy figyelem a fehér embereket, hirtelen az egyiknek az arcára ránéztem, pontosabban a szemére. Sharingan! – s amint ez átvillant az agyamon le is vettem a tekintetemet a fehér színű lényről. Ezek lehetnek azok a Zetsu-Sharingan démonok, amiről apa beszélt... - De ácsi... Ezek a lények Orochimaru-hoz tartoznak! Jaj, ne! Megtámadott minket és értem jött! A fenébe! – dühöngtem magamban. Miattam támadták a falut... Miattam sérülnek meg az emberek, mert engem akarnak! – s ekkor észrevettem, hogy több ember is mozdulatlanul fekszik. - Nem érzek olyan intenzív vérszagot... Tehát genjutsu alatt vannak, ami a Sharingan-nal elképzelhető. Jó, akkor kioldok mindenkit, akit tudok, s közben kiderítem, hogy hol van Orochimaru. Ha engem akar... Meg is kap! – ekkor lerohantam a könyvtár lépcsőin, s elkezdtem összegyűjteni a chakra-mat. El kell távolítanom a démonokat a ninja-któl, legalább csak egy kis időre:

- Víz stílus: Víz sárkány jutsu! – s ekkor létre jött egy hatalmas víz sárkány. Közvetlenül ezután a Yin chakra-mat hívtam elő. – Yin stílus: Árny kötelek! – s ekkor a vízsárkányom fejére rátekeredett néhány árny kötél, mellyen képes vagyok irányítani a sárkányomat. Sikeresen cikáztam a Konohai ninja-k között, miközben a Zetsu-Sharingan démonokat kijebb löktem a területemről. Megpróbáltam olyan messzire terelni őket, amennyire tudtam. Nagyjából egy 2-3 km-es körben elbírtam távolítani a szörnyeket. – „Na... Most tartsuk is távol őket egy ideig!" – gondoltam magamban. - Kristály stílus: Kristály tűk! – s ekkor egy hatalmas kristály falak vették körbe az ellenségtől megszabadított területet. A tetejük élet és halálos is lehet... Egy időre bevédtük magunkat. Amint felálltam éreztem az összes tudatánál lévő ninja tekintetét magamon. Máskor zavarba jöttem volna, de most a falu sorsa függ tőlünk! Nem érünk rá bámészkodni és ámulni! – Ki kell oldanunk az embereket a genjutsu-ból, s a sérülteket azonnal a kórházba szállítani; a többieket pedig menekíteni! Én igyekszek távol tartani a démonokat! – mondtam, miközben odarohantam egy emberhez és elkezdtem őt kioldani. – Kai! – s előttem fekvő nő felnyitotta a szemeit.

Az apám Hatake Kakashi [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now