Az apám Hatake Kakashi [BEFEJEZETT]

Az ANBU vizsga: Mina VS Kakashi

(Mina)

- Győzzön a jobbik Shinobi! Hajime! – hallottuk Tsunade-sama utasítását.

Apa nem volt rest, azonnal, szinte a nő hangja után egy másodperccel megindult. Gyors, s emiatt lankad a figyelme. Ezt tökéletesen ki tudom használni! – Legelőször begyógyítottam a vállamnál lévő sebet az árnyaimmal, - ami egy századmásodperc sem volt, - hogy a sérülés ne zavarjon a harc közben. Előhívtam Never chakra sárkány farkút, s ahogy apa közeledett felém a karjával, a farkammal, szinte azonnal kicsaptam a kezéből. Felette átugrottam, majd megragadtam a kardot. Egyből hátradobtam a fegyvert, s a farkammal meg is ragadtam azt. Mind a két kard az én kezemben volt... Az üres kezemnél, - ami a ball volt, - megjelenítettem a sárkány karmaimat, s fegyveres túlerővel neki rontottam apának. Nem most jött le a falvédőről, egy pillanatra sem ijedt meg; a szeme neki is sárkányszerűvé vált, s ő is előengedte a karmait, s ezzel együtt a Yin stílust. Az ő Yin ereje máshogy működik... Ha használja az árnyakat, akkor a karma elől van... Ő nem tudja függetleníteni a kettőt, mint én. Hatalmas csattanással értünk össze. A karmain csikorgott a karmom és a kardom is. Könnyedén felfogta a két végtagomat, de a harmadikkal nagyon nem tudott mit kezdeni, s bármennyire furán is hangzik, készültem lesújtani rá. El is találtam volna őt, ha egy árnyék klón nem jelenik meg mellette és rúgja le a kardot a farkamról; a kard azonnal kiesett a ringből, hiszen a chakra farokkal még nem igazán bírok olyan jól harcolni. Nem voltam kétségbeesve, azonnal elpusztítottam klónt. Ki tudja, hogy apa is mire készül... Az a baj, hogy erőileg nálam van az adu, de neki rengeteg tapasztalata van... Ráadásul nem gondolhatok semmire sem, hiszen a sárkány szemmel képes olvasni a gondolataimban, képes hallgatni a beszélgetésemet... Plusz, még a Sharingan-nal pár másodpercre előrelátja a mozdulataimat... Ki kell fárasztanom, illetve gyorsan kell mozognom, hogy összezavarjam. Ha klónokat hozok létre... Akkor is meg vagyok lőve, hiszen pontosan tudja a Sharingan-ja miatt, hogy melyik énem klón és melyik nem, - magyarul meg talál így is úgy is.

- Túl sokat agyalsz... Ez a vesztedet okozhatja! – s ekkor kicsapta a kardot a kezemből, a lábával pedig jól hasba rúgott. Repültem is, egészen a ring széléig.

- „Igaza van... Túl sokat gondolkodok... Reflexből kell harcolnom. Igen! Váltsunk taktikát!" – s ahogy ennek a gondolatmenetnek a végére értem, már rohant is felém, s szabályszerűen úgy, mintha tényleg megakarni ölni. – „Yin stílus: Metafizikai alak változás!" – s amint ezt kimondtam magamban, hirtelen árnnyá váltam.

Fekete füstként tűntem el apa és a kardja elől. Tán látta, hogy ezt tervezem, hiszen a kardját, - ami az enyém..., - baromi gyorsan és erősen belevágta a földbe. Vele átlósan, a ring másik felén voltam, s harci állásban álltam. Ő kihúzta a kardját, s szembe fordult velem. Amilyen vékony, - egy férfihoz képest, - olyan erős is, pedig aztán nem gondoltam volna, hogy ilyen erős. Fújtattam. Kezd jönni az adrenalin.

- Máris kifáradtál... Eléggé szomorú...

- Hah, azt csak szeretnéd... - s erre rá döbbent hangokra lettem figyelmes a nézőtér felől. – Még csak most kezdek belejönni...

- Ahhoz képest... - s ekkor megállt, mint ténylegesen, mint szónokilag. Valami okosat próbált mondani, de érezte, hogy nem tud megmozdulni, s emiatt még a szavai is elakadtak. – Mi a... - értetlenkedik szinte már kétségbeesetten.

- Mondtam, hogy most kezdek belejönni... - állok feszülten vele szembe.

- Miben összpontosul a chakra-d? Nem is láttam a kézjeleket!

- Ehhez nem is kell konkrét kézjel... - s ekkor megemeltem a jobb kezemet, hogy lássa, hogy hol összpontosulnak a chakra-im. Teljesen meglepődött. Tágra nyílt a szeme. – Szorosan magamhoz tartottam a kezem, hogy ne vedd észre azt, hogy a középső ujjamat rátekertem a mutatóujjamra. Ez a jutsu nagyon hasonlít a Nara klániak árnyutánzó jutsu-jára, de valójában egy tovább fejlesztett technikáról van szó, melynek az alapja a Nara klániak árnyutánzás jutsu-ja...