Focista Apa (Marc-André Ter Stegen)

24.

-Mario?-néztem nagy szemekkel az előttem álló focistára.

-Szia Liese!-mosolygott rám.

-Te meg mi a frászt keresel itt?-kérdeztem tőle dühösen.

-Téged.-mondta.

-Na jó, ez biztos valami vicc. Menj vissza Dortmund-ba és hagyj engem békén!-csuktam volna be az ajtót, de Mario odatette a lábát.

-Nem vicc Liese.-tolt beljebb Mario és bejött a lakásba. Becsukta az ajtót, majd lehúzta a cipőjét.

-Te mit csinálsz? Menj már innen!-akadtam ki.

-Liese nyugodj már meg!-rántott magához.

-Most azonnal engedj el!-toltam el magamtól. Mario oldalamat kezdte simogatni, majd még közelebb húzott magához. Nyakamhoz hajolt és azt kezdte csókolgatni.-Mario! Ne csináld!-próbáltam eltolni.

-Csend Liese! Tudom, hogy akarsz!-suttogta Mario.

-Nem, nem akarom!-jelentettem ki.

Mario elvette fejét a nyakamtól, majd hirtelen megcsókolt. Most is ugyanolyan vadul csókolt, mint régen. Ajkai vadul tépték az enyéimet. Én pedig a legnagyobb hibát követtem el. Visszacsókoltam. Mario átdugta a nyelvét számba, míg kezeivel oldalamat simogatta, de az én kezeim se tétlenkedtek. Hajába vezettem azokat és erősen meghúztam. A focista belemorgott csókunkba, majd hirtelen felkapott menyasszony pózba. Elváltam tőle és nyaka mögött összekulcsoltam kezeimet. A támadó a kanapéig jutott el velem, majd újra ajkaimra tapadt. Kezeivel ruhám alját kezdte piszkálni, majd lerántótta rólam már fehérneműben feküdtem alatta. Újra ajkaimra tapadt, de ez nem tartott sokáig, mivel kinyílt a bejártai ajtó, mjad pár pillanattal később döbbent barátnőmet láttam.

-Mi a fene? Mario mit keres itt? Rajtad miért nincs ruha? Te megcsalod Stegen-t?-zúdította ránk kérdéseit.

-Mi csak...-kezdtem volna bele, de baratnőm bele vágott.

-Liese kijönnél velem a konyhába?-kérdezte.

-Igen.-álltam fel a kanapéról. A földről felkaptam a ruhám és belebújtam. A konyhába sétáltam, ahol barátnőm várt.

-Liese ezt te se gondoltad komolyan! Nem emlékszel, hogy összetöre a szíved? Most végre itt van Marc. A gyereked apja és szeret téged, de te az első napon, mikor elmegy megcsalod.-mondta mérgesen Elisa.

-Sajnálom. Nem is tudom mi volt velem, csak megcsókolt és nem is tudtam, hogy mit tegyek.-hajtottam le a fejem.

-Hát nem azt, amit előbb láttam! Spanyolosan fel kell pofozni!-mondta, mire elmosolyodtam.

-Hogy mondom el ezt Marc-nak?-néztem fel rá. Szemeimben könnyek gyűltek és torkomban gombóc keletkezett.

-Az már a te dolgod Liese. Megyek kipaterolom Mario-t aztán jöhet a csajos este.-sétált ki a konyhából. Leültem az egyik székre és kezeimre támasztottam fejem. Könnyeim utat törtek maguknak. Pár perccel később egy kezet éreztem meg vállamon.

-Sajnálom Liese én nem tudtam, hogy gyereked van.-hallottam meg Mario hangját.

-Az én hibám Mario. Nem kellett volna megcsókoonom téged. Egy balfasz vagyok.-csuklott el a hangom.

-Nem vagy az Liese! Szeret téged Marc és ha nem bocsájt meg neked, akkor nem érdemel meg téged és Milan-t se!-jelentette ki.-De én megyek. Szia Liese!-köszönt el, majd ajtó nyitódást hallottam meg. Aztán a nyílászáró be is csukódott.

-Marc az.-dugta orrom alá a telefont barátnőm. Kivettem kezéből és a fülemhez emeltem.

-Szia.-köszöntem.

-Szia baba. Hogy vagy?-kérdezte.

-Nem valami jól, de el kell mondanom valamit.-mondtam.

-Mi a baj?-kérdezte.

-Marc én csókolóztam Mario-val.-suttogtam.

-Kvittek vagyunk.-mondta tök nyugodtan.

-Mi?-kérdeztem döbbenten.

-Régebben pár napig együtt voltunk, miután Milan megfogant. Megcsaltalak Daniela-val.-mondta.

-Nem haragszol?-kérdeztem.

-Nem, mert szeretlek és nem akarlak megint elveszíteni.-hallottam hangján, hogy mosolyog.

-Én is szeretlek.-mosolyodtam.

-Na megyek Liese. Szia.-köszönt el Marc.

-Szia Marc.-nyomtam ki.

-Kibékültetek?-kérdezte Elisa.

-Igen.-sóhajtottam megnyugodva.

-Akkor kezdődhet a csajos este?-kérdezte.

-Igen.-álltam fel a székről.