Focista Apa (Marc-André Ter Stegen)

59.

"Kár, hogy csak volt."

Mosolyogva figyeltem, ahogy Milan csúszdázik. A kis szőkeség, lecsúszott, majd visszarohant a mászós részre, és újra felmászott. Marc kezével átkarolta a derekamat. Felnéztem rá, mire elmosolyodott. Ajkaimhoz hajolt, és puszit lehelt arra.

-Apa!-szaladt hozzánk Milan, mire Marc egyből neki szentelte figyelmét.-Hintázunk?-kérdezte. A kapus felállt mellőlem, és felkapta Milan-t.

-Irány a hinta!-mondta, mire elnevettem magamat. Mosolyogva néztem, ahogy a focista a hintához viszi kisfiúnkat.

Beleültette, aztán lökni kezdte a játékon. A kis szőkeséget mosolyogva kapaszkodott a hintába, hiszen Marc elég magasra lökte. Néha aggódva néztem, ahogy a hinta egyre magasabbra repül. Mikor a kapus észre vette aggódó tekintetem, kicsit alacsonyabbra lökte Milan-t. Egy idő után, Milan kikívánkozott a hintából, aztán inkább homokozni ment. Marc leült mellém, és újra összekulcsolta ujjainkat. Aztán lassan elindultunk haza, hiszen Barcelonában besötétedett. Milan felpattant kis motorjára, míg mi a focistával kézen fogva sétáltunk mögötte.

Negyed óra múlva, haza értünk. Marc kinyitotta a kaput, aztán előre engedett minket. Milan ment be először, majd én. A kapus az ajtóhoz sietett, és azt is kinyitotta. Milan megint először ment be, utána én, majd végül Marc. Kisfiúnk levette a cipőjét, aztán kabátját. A lábbelijét helyére rakta, míg kabátját én akasztottam helyére. Kis motorját a kapus a garázsba vitte. Kibújtam torna cipőmből, és kabátomat a helyére raktam. Beljebb lépdeltem a házban, és végül a konyhába mentem. Neki láttam a vacsorának, ami avokádó krémes pirítós lett.

Elővettem két avokádót, majd ketté vágtam, persze úgy, hogy a magot körbe vágtam. Kikapartam az avokádókádók belsejét egy tányérba, majd elővettem egy fej hagymát. Felvágtam a hagymát és a tányérba raktam, majd összekevertem. Csináltam öt pirítóst, majd elővettem három tálat. Két tányérra, két-két pirítóst tettem, amit megkentem avokádó krémmel. Az utolsó pirítóst, a harmadik tányérra tettem, majd azt is megkentem. Két tányérral a kezemben az étkezőbe mentem. Letettem az asztalra, majd visszasiettem a konyhába, és az utolsó tányért is kivittem az asztalra. A nappaliba mentem, ahol a két fiú tv-t nézett.

-Kész a vacsora.-mondtam, mire Marc felállt és felemelte fiát. Újra az étkezőbe mentem, ahová mindketten követtek. A focista leültette Milan-t helyére, és ő is leült. Én is elfoglaltam helyemet.

Hozzá láttunk a vacsora elfogyasztásához. Szerencsére Milan is megette, pedig most csináltam ilyet először. Bár, ahogy elnéztem ízlett is neki. Marc meg is dicsérte, amit készítettem.

Vacsora után, elvittem Milan-t fürdeni. Kisfiam mosolyogva játszott a habbal, ami a tusfürdő miatt keletkezett. Hagytam kicsit játszani, aztán kiemeltem a kádból. Barcelona logós törölközőjével köré csavartam. Leengedtem a vizet, majd az ajtóhoz mentem. Kinyitottam azt, mire Milan egyből kilépett az ajtón. Kisfiam szobája felé ment, míg én követtem. A kis szőkeség, ahogy belépett a szobájába ledobta magáról töröközőjét. Elmosolyodtam rajta, majd felöltöztettem pizsamájába. Milan bemászott ágyába, míg én a tárgyhoz léptem, és egy puszit nyomtam kisfiam homlokára.

-Jó éjszakát anya!-mosolygott rám.

-Jó éjszakát!-sétáltam ki a szobából, de még leoltottam a lámpát. Amint kiléptem az ajtón, valaki elkapta derekamat.

-Mi lenne, ha ma együtt fürödnénk?-suttogta fülembe Marc, majd lágyan ráharapott arra.

-Ma már láttál meztelenül, nem hiszem, hogy megengedtem neked másodjára is.-mondtam.

-Liese, ne szórakozz.-húzódott el tőlem, és szemeimbe nézett.

-Jó, menjünk.-sóhajtottam fel. A kapus hatalmas mosolyt villantott, aztán a fürdőszobába húzott. Becsuktam az ajtót, mikor a kapus magához rántott.

Hevesen tapadt ajkaimra. Reagálni se volt időm, Marc keze megindultak pólóm aljához, gyorsan lerántotta azt rólam. A kapus kezei melltartóm kapcsához kalandoztak, és kipattintotta azt. A földre dobta azt, míg hatalmas tenyerét mellemre tette. De ekkor elváltam tőle, mire a kapus értetlenkedve nézett rám.

-Marc, most csak fürödjön.-mondtam. A kapus bólintott, és elengedett. A kádhoz lépett, majd megnyitotta a vizet. Kigomboltam a nadrágomat, aztán bugyimat is. Marc rám nézett, majd megszólalt.

-Te, aztán gyors vagy!-jelentette ki. Elmosolyodtam rajta, aztán megvártam a focistát, aki gyorsan levetkőzött. Beült a kádba, mire én is ezt tettem. A kapus mellkasára dőltem, mire Marc magához ölelt.-Te mit kérsz Karácsonyra?-kérdezte.

-Csendet és nyugalmat.-mondtam, mire Marc felkuncogott.-Te mit kérsz?-kérdeztem.

-Még pár ilyen csodálatos hónapot, mint amilyenek ezek voltak.-mondta. Elmosolyodva néztem fel rá.

-Szeretlek Marc!-mosolyogtam rá. A kapus ajkaimhoz hajolt, s egy puszit lehelt arra.

-Én is szeretlek Liese!-suttogta rózsaszín ajkaival. Marc felült, mire én is ezt tettem. A focista nyomott a kezébe tusfürdőt, majd megmosta a hátamat, végül leöblítette azt. Én is megismételtem tettét, aztán kiszálltunk a kádból. A kapus leengedte a vizet, míg én elvettem a törölközőmet a tartójáról, és magam köré csavartam.

Elhagytam a fürdőt. A hálószobába mentem, ahol a fiókos szekrény előtt megálltam. Elővettem egy fekete, csipkés bugyit, amit felvettem. Az ágyhoz sétáltam, és takaróm alól elővettem a pizsamámat, ami Marc egyik Adidas pólója volt, és a kapus egyik melegítője. Bebújtam az ágyba, mikor Stegen belépett az ajtón. Törölközője hanyagul volt derekára kötve. Ő is a fiókos szekrényhez lépett, majd kihúzta a második fiókot. Elővett onnan egy alsónadrágot, aztán ledobta törölközőjét, majd belebújt fehérneműjébe. A villany kapcsolóhoz ment, és leoltotta a lámpát. Az ágyhoz botorkált, majd bebújt mellém. Hátulról átölelt, ezzel kis kiflivé téve engem.

-Jó éjszakát!-suttogta.

-Neked is Marc!-ásítottam. Lehunytam szemeimet, majd lassan elaludtam.