"Fejemet rázva keltem fel, majd az asztalhoz mentem, ahol megpillantottam a bikinim, amit fel kéne vennem."
Lassan vetkőztem le és öltöztem fel bikinimbe.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Soha többé nem megyek Mats-szel nyaralni.-motyogtam.
A fürdőbe mentem, ahol egy törölközőt magam köré csavartam, majd elindultam Marc és Milan keresésére. Egy ajtó mögül víz csobogást hallottam. Lassan lenyomtam a kilincset és benyitottam. Elém tárult egy hatalmas medence tárult elém, még egy vizícsúszda is volt, meg egy kis vízesés is meg volt építve. Milan vidáman lógatta a lábait a medencébe, míg apja egy napozó ágyról figyelte, bár ebben a pillanatban engem lesett kék szemeivel.
-Na, miért takarod magad?-kérdezte.
-Mert, kint van mindenem.-sétáltam a Marc melletti napágyhoz, majd szégyenlősen letettem a törölközőm.
-Ejj, ha Liese. Már így is jól nézel ki!-hallottam Marc hangján, hogy kajánul vigyorog.
-Fogd be a szádat!-sétáltam a medencéhez. Besétáltam a lépcsőn, majd Milan-hoz sétáltam. Felemeltem és engedtem, hogy a hátamra másszon.
-Anya csúszdázzunk!-mondta kisfiam.
-De, hát most jöttünk be.-mondtam.
-Kérlek!-dugta fejét nyakhajlatomba Milan.
-Rendben.-ültettem ki a partra kisfiam, majd kezeimet a medence széleire tettem a kezeimet és kinyomtam magam. Marc-ra néztem, aki beharapott ajkakkal nézett rám.-Ne bámulj!-toltam ki magam a medencéből. Milan elkezdett szaladni, de Marc egyből rászólt.
-Ne fuss, mert elesel!-mondta a kapus, mire Milan abba hagyta a futást. Utána mentem és egy lépcsőn mentünk fel, ami a vizícsúszda tetejéhez vezetett.
-Először lecsúszok én, aztán te.-mondtam, mire Milan egyből bólogatni kezdett. Leültem, majd meglöktem magam, mire megindultam. A csúszdán egy enyhe kanyarulat vezetett le, ami miatt gyorsabban mentem.-Jöhetsz Milan!-mondtam, mire hallottam, hogy kisfiam leül és lecsúszik. A csúszda alján elkaptam kisfiam, aki nevetve pihent a kezemben.
-Még egyszer!-tapsikolt Milan. Kivittem a medence széléhez és kiraktam a partra. A kis szőkeség, már sietett is a lépcsőhöz. Hallottam, ahogy kis lábai feltrappol a lépcső fokokon. Pár másodperccel később, Milan újra a kezeimben volt.
Az idő gyorsan telt, miközben Milan-nal a medencében játszottunk. Aztán elvittem fürdeni kisfiunkat, majd lefektettem aludni. Amint kiléptem az ajtón beleütköztem egy kemény mellkasba.
-Mit akarsz?-néztem fel a kapusra.
-Először is fel kéne öltöznöd, ha bár el van törve a kezem és a lábam, attól még tudok csinálni pár dolgot.-vezette bal kezét fenekemre.
-Marc nem érdekel, hogy mit tudsz és mit nem! Én csak azt kérdeztem, hogy mit akarsz!-néztem rá mérgesen.
-Oké, fürdeni akarok!-mondta, mire értetlenkedve néztem rá.-Segítened kell, hogy a kezem és a lábam ne legyen vizes, ja és bal kézzel nem tudok fürdeni.-vigyorgott.
-Biztos, hogy nem foglak megfürdetni!-jelentettem ki.
-Oh, de!-hajolt nyakamhoz a kapus és egy csókot lehelt meleg bőrömre.
-Jó, menjünk.-sóhajtottam. Levettem Marc kezét fenekemről, majd kiléptem öleléséből. A lépcsőhöz mentem és megvártam a focistát is. Segítettem neki lejönni a lépcsőn, majd a fürdőbe mentünk.
Sóhajtva csuktam be magam után az ajtót, amin a kapus már bejött előttem.
-Emeld fel a kezed!-mondtam a kapusnak. Még szerencse, hogy csak a csuklója volt eltörve, mármint nem szerencse, de legalább nem kell a fehér fáslival szerencsétlenkedni, ami megtartja a kezét. A focista felemelte kezét, mire én áthúztam feje felett a pólóját. Éppen nadráhjához vezettem volna a kezem, de Marc hirtelen elvette onnan a kezem.-Héj, mit csinálsz?-néztem fel rá.
-Élvezzük egy kicsit a helyzetet.-simított végig a felső testenem.
-Ha még egyszer letapizol a másik kezedet is eltöröm!-jelentettem ki.
-Héj, cica nyugi.-vigyorgott kajánul.
-Marc, kérlek ne szórakozz!-toltam volna el a mellkasánál.
-Az agyad nemet mondd, de a tested nem!-simított végig oldalamon bal kezével, majd belemarkolt fenekembe. Belenéztem kék szemeibe, amik most sötétebben csillogtak, mint szoktak. Ajkaim lassan elnyíltak egymástól és majdnem igent mondtam.
-Nem, nem, nem!-mondtam.-Nem és kész!-jelentettem ki.-Neked fürdened kell.-nyúltam nadrágja gombjához és kicsatoltam azt. Lassan kezdtem lehúzni róla, ám a nadrág térd részénél, persze le kellett térdelnem, hogy le tudjam venni Marc lábáról a nadrágot.
-Te figyelj, ha már ott térdelsz, akkor...-Marc nem mondta ki, hogy mit tegyek, de tudtam, mire gondol. Ágyékát egy kicsit előrébb tolta.
-Marc kiheréllek!-jelentettem ki. Lehúztam a nadrágját és a szennyesbe dobtam. A kádhoz léptem és megnyitottam a vizet. Beállítottam, hogy ne legyen túl forró. Aztán elővettem a zacskó szerű dolgot, amit az orvos adott, hogy Marc fürdeni tudjon. Becsopagoltam a kapus lábát és a kezét.
-Én leszek az ajándék.-mondta Marc, mire értetlenkedve néztem rá.-Úgy tetted ezt a zacskót a kezemre, mintha egy ajándékot csomagoltál volna be.-magyarázta.
-Te egy idióta vagy, nem pedig ajándék.-forgattam meg szemeimet.
-Gyere, mássz be.-segítettem a kádhoz, de a focista nem mászott be.-Most mi a baj?-kérdeztem.
-Liese, az alsóm.-mondta, mire nagyot nyeltem. Lassan újra letérdeltem, majd lehúztam Marc alsó nadrágját.-Remélem legközelebb csinálsz is valamit.-mondta, mikor felálltam. Nem reagálram rá semmit, inkább segítettem neki beszállni a kádba.-Te nem jössz be?-kérdezte.
-Nem is tudom.-vakartam meg a tarkóm.
-Na, gyere.-mosolygott rám a kapus.
-Jó.-motyogtam. Levettem a melltartó, mire Marc megszólalt.
-Azt hittem, hogy bikiniben jössz de nekem így is jó.-vont vállat a kapus. Megforgattam a szemeimet, majd a bugyimat is levettem. Kiléptem abból és bemásztam a kapus mellé. Két lába között helyezkedtem el és hátra dőltem, mire mellkasán pihentem. Marc összekulcsolta ujjainkat.-Tudod gondolkodtam és rájöttem valamire.-mondta.
-Mire?-kérdeztem, de a kapus nem válaszolt. Pár másodpercig csöndben ültünk, mikor a kapus megszólalt.
-Arra, hogy szeretnék még egy gyereket.-szólalt meg.
