Focista Apa (Marc-André Ter Stegen)

27.

"-Mert visszaköltözünk Németországba!-jelentettem ki."

-Ez neked, hogy jött? Mégis hová költöznél? A szüleid kitagadtak és Marco-hoz nem állíthatsz be csak úgy.-emlegette fel életem egyik lefájóbb témáját.

-Köszi tényleg pont ilyen támogatásra volt szükségem.-nevettem fel szarkasztikusan.

-De most komolyan hová mennél?-kérdezte.

-Van egy házam München-ben.-mondtam mit sem törődve. A nappaliba sétáltam kezemben egy dobozzal és elkezdtem összepakolni.

-Nem mehetsz el! Milan-nak az apja mellett a helye!-jelentette ki a barátnőm.

-Oh, dehogynem. Megtehetem!-mondtam gúnyosan. Bezártam a dobozt és leraktam a földre. A fürdőbe mentem egy üres dobozzal és ott is összepakoltam. Milan szobájába viszont halkan sétáltam be. Felkapcsoltam a lámpát és Milan ágyához sétáltam.-Kicsim.-simítottam meg az arcát. Lassan nyitogatni kezdte szemeit.

-Szia anya.-ásított.

-Szia kincsem.-emeltem ki az ágyból.

-Anya miért van nálad doboz?-kérdezte.

-Mivel most visszamegyünk Németországba. Gyere segíts nekem összepakolni a cuccaidat.-tettem le kisfiam a földre.

-Apa is jön?-kezdett pakolni.

-Nem, tudod apának maradnia kell.-pakoltam a ruháit.

-És hova megyünk?-pakolta a plüsseit.

-München-be.-mondtam.

Összepakoltuk a dolgait, ami miatt a szobája szinte üres lett. A saját szobámba mentem és mindent összeraktam két dobozba. Mikor Milan ultrahangos képét kezembe vettem hirtelen rossz érzés fogott el. Mégis csak megérdemelné, hogy az apja mellett nőjjön. Ám ekkor a kis ördög "megjelent" a vállamon. Liese gondolkodj már! Megcsalt! Eltettem a képet is, majd bezártam a dobozt. Rátettem a másikra és felemeltem. Kisétáltam az előtérbe, ahol doboz, doboz hátán volt.

-Milan!-szóltam fiamnak. Pár pillanattal később kis lábainak dobogását hallottam.

-Itt vagyok anya!-mosolygott rám. Feladtam rá a cipőjét és én is belebújtam cipőmbe.

Kisétáltunk a lakásból a liftig, amire nem kellett sokat várni, mivel az ajtó egyből kinyílt. Milan beszállt a liftbe, míg én megnyomtam a gombot, hogy az ajtó maradjon nyitva. Visszamentem a lakásba és két dobozt máris vittem a liftbe és ez így ment addig, míg mind a hat doboz bent volt a liftben. Mikor kész voltunk megnyomtam a földszint gombot és leutaztunk az említett emeletig. Mikor megérkezett a lift kinyílt az ajtó. Velem szembe pedig egyik szomszédom állt, vagyis Carlos.

-Szia Liese! Mi ez a sok doboz?-kérdezte.

-Szia!-köszöntem.-Kiköltözünk.-adtam választ.

-Segítek!-mosolygott.

-Köszönöm.-tettem én is ezt.

Carlos-nak adtam két dobozt és én is megfogtam ennyit. Milan mögöttünk sétált. Kimentünk a társasházból egészen a kocsimig. Letettem a dobozokat és a kulccsal kinyitottam azt. Bepakoltunk a csomagtartóba, beültettem Milan-t az ülésébe, míg az utolsó két dobozt Carlos kihozta és bepakolta.

-Nagyon szépen köszönöm.-köszöntem meg segítségét.

-Szívesen.-mosolygott.

-Szia!-ültem be autómba. Beindítottam azt és elhajtottam.

Húsz óra utazás végre odaértünk München-be. Megálltam a hatalmas ház előtt, amit még évekkel ez előtt vettem. Beparkoltam az egyik garázsba, majd kiszálltam a kocsiból. A hátsó ajtóhoz léptem és kinyitottam. Kikötöttem Milan-t, aki út közben elaludt. Lassan vettem ki az ülésből és a bejárati ajtóhoz sétáltam. A másik kezemben lévő kulccsal kinyitottam az ajtót. Besétáltam a házba, ahol minden bútor a helyén volt. Felsétáltam a kis lépcsőn, majd a nagyon is. A hátsó szobába mentem, ami Milan szobája volt. Benyitottam és besétáltam. Kisfiamat az ágyba fektettem és betakartam. Egy puszit nyomtam homlokára, majd elhagytam a szobát.

Visszamentem az autóhoz és kivettem két dobozt. Bevittem az előtérbe, ahol aztán letettem azokat. Ismét kimentem és újra becipeltem két dobozt, majd végül az utolsókat is. Mindet kipakoltam, majd a lap topommal az ölemben a kanapéra ültem és állás után kezdtem kutatni, majd egyszer csak találtam egy hirdetést. Interjúst kerestek. Csak nem lehet ez olyan nehéz. Elküldtem az e-mail címre az önéletrajzom, majd lecsuktam a lap topom.

A fürdőbe sétáltam, ahol levetkőztem. A jól megszokott módon felkötöttem a hajam és beléptem a zuhany kabinba és megnyitottam a vizet. Gyorsan lezuhanyoztam, majd kiléptem a kabinból. Egy törölközőt csavartam magam köré és a szobámba sétáltam. Felöltöztem pizsamába és visszamentem a konyhába. Készítettem magamnak vacsorát és elfogyasztottam. Aztán kezemben lap topommal felmentem a szobámba. Bekapcsoltam a gépet, mivel a film nézést terveztem, de mikor beléptem a keresőbe az e-mail-em jelzett, hogy értesítést kaptam. Egyből megnyitottam a fiókomat. A munkahelyről jeleztek vissza. Felvettek! Holnapra behívtak megtekinteni a helyszínt és meg kell ismerkednem a többiekkel. Kiléptem a használt alkalmazásból és kikapcsoltam a lap topot, mivel inkább az alvás mellett döntöttem.
Lehunytam szemeimet és lassan elnyomott az álom.