Focista Apa (Marc-André Ter Stegen)

33.

"A házat léptek zaja töltötte be, aztán kinyílt az ajtó és belépett rajta a focista."

-Mats bácsi.-mosolygott rá Milan.

-Jobban vagy nagyfiú?-kérdezte Hummels. Milan egy aprót bólintott, de még mindig nem nézett ki valami jól.

-Elmegyek lezuhanyozni.-mondtam.-Addig itt maradsz vele?-néztem a focistára.

-Persze.-mosolygott rám a férfi. Kisétáltam a szobából és lementem a fürdőbe.

Bementem a helyiségbe és becsuktam az ajtót. Talpam alatt a csempe egy kicsit hidegebb volt, mint a ház többi részében elhelyezett parketta. Lassan áthúztam fejem felett a pólóm, hátra nyúltam és kikapcsoltam a melltartóm, majd a földre dobtam. A nadrágom is kikapcsoltam és letoltam lábaimról, majd kiléptem belőle. Eltávolítottam magamról az utolsó ruha drabot és a zuhany kabinba léptem. Behúztam az ajtót és megnyitottam a vizet. Beállítottam, hogy ne forázzam le magam és ne fagyjak meg. A sugár alá álltam és lassan mosakodni kezdtem. Testemet egy vanília illatú tusfördővel megmostam. Leöblítettem magamról és elzártam a vizet. Kinyitottam a kabin ajtót és kiléptem azon. Elvettem a tartóról a törölközőt és megszárítkoztam. Az anyaggal a testem körül sétáltam fel a szobámba. Gyorsan öltöztem fel és sétáltam át Milan szobájába.

Mats a földön ült, ölében egy könyv pihent, amiből éppen olvasott. Milan laposakat pislogva feküdt jobb oldalán és hallgatta Mats-et.
Ám a focista az ajtó nyitódás hangjára felkapta a fejét és rám nézett, majd visszatért az olvasáshoz. Beljebb lépdeltem és leültem Mats mellé a földre és fejmet a vállára hajtottam meséjét pedig mosolyogva hallgattam.

-És boldogan éltek, amíg meg nem haltak.-csukta be a könyvet Mats. Milan-ra pillantottam, aki majmos plüsséhez bújva aludt. A védő felállt és engem felhúzott a földről. Visszatette a könyvet a helyére és elindult kifele. Én még egy puszit nyomtam Milan homlokára, ami szerencsére már nem volt olyan meleg. Mats az ajtónál várt engem. Kitárta azt és kiengedett. Halkan lépdeltem ki, majd Fordultam Mats felé, aki becsukta az ajtót.

-Liese szertnék ma közelebb lenni Milan-hoz. Nem baj ha veled alszok?-kérdezte.

-Így akarsz beférkőzni az ágyamba?-kérdeztem. Mats felnevetett, de pár másodperc után abba hagyta.

-Nem Liese. Én csak biztonságban akarom tudni a kisfiad.-mondta.

-Ez cuki tőled, de hidd el volt már beteg.-vontam vállat.

-Kérlek Liese, jobban örülnék ha itt lennék melletted.-kérlelt.

-Jól van. Aludj velem.-forgattam meg szembe. Mats egy győztes mosolyt villantott, ami még helyesebbé tette.-Menj zuhanyozz le. A szobában várlak.-mondtam.

-Sietek.-kacsintott rám. A szobámba sétáltam és bebújtam az ágyba. Betakaróztam és fejemet a párnára hajtottam. Telefonomat kezdtem nyomkodni, ami után pár perccel belépett Mats. Nem fordultam az ajtó felé, mert tudtam, mire számíthatok. Tökéletes testű focistára, akinek a testét csak egy boxer takarja. Mats bebújt mellém, de nem a hátára feküdt hanem a jobb oldalára. Felkönyökölt és fejét megtámsztotta kézfején.

-Szeretnél valamit?-tettem le a telefonom.

-Gyertek el velem nyaralni.-szólalt meg. Döbbenten fordultam felé és néztem barna szemeibe.