Neighbor Boy[NamJim F.F.](BEFEJEZETT)

41.

Visszamentem JungKook-hoz,de most ott volt ChanYeol és JonGin. Kook ismét a sírás szélén állt és rossz volt ránézni. Gondolom a fiúk basztatták. Bármit is mondtak neki,közbe kell lépnem.

-Fiúk,elég volt.-szólok oda

-Namjoon?-pillant kérdőn rám Chan

-Menjetek ki. Beszélnem kell vele.

-Jó....

A fiúk kimentek és én pedig leültem mellé. Rám se nézett. Nagy levegőt vettem,de mielőtt bármit is mondhattam volna,megszólalt.

-Köszönöm.

-Nem kell.-intem le

-De ez már a második volt.

-És?

-Hát,valahogyan majd vissza kell adnom.

-Hagyd el.

-Nem,NamJoon. Te segítettél nekem. Ha valamit kérsz cserébe....Megteszem.

-Akkor lenne egy kérdésem.

-Igen?

-Hol van JiMin?

Csendben maradt. Félrenézett és összeszorította a szemeit,fogait csikorogtatta és ideges lett. Mi történt?Ugye nem....?Nem,az lehetetlen!

-JungKook....Mi történt?

Még mindig semmi. Mi a franc van már?!Mondd azt,hogy minden rendben és csak elvittétek egy biztonságos helyre és semmi baja. Gyerünk!Na,Kook....Mondd ki. Nem nehéz. Ne húzd az agyamat. Azt hiszem baj van. Nyugtass meg. Mondd,hogy jól van. Mondd,hogy semmi baja. Mondd,hogy csak rám vár. Mondd,hogy él még....

-JiMin-t....A Herceg....

Remeg....Teljes mértékben remeg. Fél a reakciómtól?

-Mit tett vele?!

-M-meg....meger--

Nem tudja tovább mondani. Elsírja magát és csak szüntelenül hullanak a könnyei. Miért sír?Komolyan megbánta azokat,amiket tett vele?

-Nyugodj meg.-simogatom a hátát nyugtatás képpen 

Hirtelen megölelt,amit nem tudtam hova tenni. Végül visszaöleltem és hátát simogatva nyugtattam. Körül belül húsz percig lehettünk így,míg végül abbahagyta és már csak szipogott. Elengedett így én is hasonlóképpen cselekedtem. Lehajtotta a fejét és elmormogott egy ,,Bocsánat"-ot. Ilyenkor akár egy kisgyerek,aki megbánta azt,hogy elvett egy játékot a másiktól. Látszik rajta,hogy megbánt mindent. Nem csak azt,hogy elvette az esélyemet Chim-nél,de azt is,hogy a Herceg jobbkeze. Azt,hogy csúnyán viselkedett,önző volt és gyerekes. Ez a bűnbánó JeongGuk jobban tetszik,mint az a nagyképű,rámenős playboy.

-Hol van most?-kérdezem

-A....Az italos me-melletti ra-raktárban.-szipogja

-Köszönöm Kook.-mosolygok rá

-Ne....Ne csináld ezt....

-Mit?-kérdezem értetlenül

-Úgy csinálsz,mintha mi-minden rendben lenne....De ez nem így van....M-miért mosolyogsz?Azok után....ami történt....Miért?

-Mert néha jobb csak mosolyogni mindenen és elrejteni a fájdalmat,hogy előre tudj lépni. Épülj fel hamar.-mosolygok rá még egyszer

Kisétáltam és megkerestem BaekHyun-t.

-Hyung.

-Igen?-fordul felém kedvesen

-Tudnál figyelni JeongGuk-ra?Nem szeretném,ha baja esne.