Neighbor Boy[NamJim F.F.](BEFEJEZETT)

53.

Segítettem lejjebb helyezni a polcot majd ami menthető volt,azt visszahelyeztük rá. Majd kiakartam menni,amikor megfogta a pólóm nyakát és a fejét rázva visszahúzott. Milyen erős bassza meg!

-Itt maradsz.-mondja komoran

-Miért?

-Feltakarítasz.

-De.... De az te voltál!

-Éhen akarsz halni?

-Én nem itt eszek.-mondom értetlenül

-De a többiek igen. És ha életben akarsz maradni,akkor kurva gyorsan feltakarítasz,vagy egyesével töröm össze a bordáidat.

Azonnal a seprűért nyúltam és elkezdtem összeseperni a koszt. Ő pedig csak folytatta a kaját. Most,hogy tudom,hogy ő volt az a bizonyos gyilkos,kicsit félek tőle. Külsőre egészen kedves ember,aki szeret a konyhában lógni és pozitív,vicces. De valójában meg egy velejéig romlott ember,aki abban leli az örömét,hogy másokat felboncol és ezt élvezi. Eltudom képzelni most komolyan. És én attól a gyilkostól évekig rettegtem! Erre itt főz,süt meg ilyenek itt a többieknek! 

-Hé,Pinki!-néz be ChanYeol-Mi a fasz?-kérdezi amint belépett

Visszafogott egy nagyobb nevetést,de a válla rázkódott. Bosszúsan néztem rá,de le se szarta. Csak amikor meglátta KyungSoo arcát,még a vállát is alapállásba tette. Egy diadalittas mosoly kíséretében folytattam a munkámat és közben hallgattam a hülyeségét.

-Nem tudtam,hogy takarítónő az álmod.-nevet fel végül

-Hagyd abba.-mondja ridegen Kyung

-Egy perc.-teszi fel a mutató ujját

A srác csak megforgatta a nagy szemeit és megfogott egy nyújtófát,majd lassan közelítette meg a nevető ChanYeol-t. Aztán nemes egyszerűséggel fejen ütötte vele úgy,hogy az illető előre esett. Mondhatni pofával előre. És az egészben az volt az ijesztő,hogy látszólag nulla erővel ütötte meg. Még csak meg se lendítette azt a fadarabot a kezében.

-Mondtam,hogy kuss. Hogy mondjam még el?-morogja

Majdnem nevettem rajtuk. De visszafogtam magamat és csak lassan sikerült felseperni. Aztán kiöntöttem a kukába a dolgokat,majd a seprűt meg a lapátot,amit idő közben elővettem,visszatettem a helyére. Aztán a már fejét fogó Yeol-al mentem ki onnan. Ezt is túléltük.

-JONGIN!-kiabál még a hátunk mögül

A barna csak futott befele. Gondolom ő is fél tőle. Kiderült,hogy csak YoonGi keresett. Kiérve az előtérbe,SeokJin és JeongGuk állt lehajtott fejjel Yoongs előtt,aki nagyon magyarázott nekik és látszólag nagyon ideges. Mellé léptem de még csak rám se bagózott. Apropó bagózás! Körülnézek de sehol se látom HoSeok-ot meg Tao-t. Hol lehetnek?

-Öhm....A cigisek?-kérdezem meg

-Boltban.-felelik a többiek

Hát oké.... Legalább tudom,hogy oda is járnak ahelyett a rossz bűzrúd helyett. Bár,most is tuti azt csinálják. Nem baj. Amíg nem kell belélegeznem a füstöt,addig nem zavar,hogy mit csinálnak.

-Na,gyerünk vissza.-mondja Gi-BaekHyun!

-Igen?-kérdezi a világosbarna nagy szemekkel

-Nézd meg ezt a kettőt. Ki tudja milyen sérüléseik vannak.-morogja-Te meg.-néz rám

-Hm?

-Gyere. Megyünk.

Bólintottam és csak mentem utána. Még köszöntem a többieknek és sétáltunk hazafele. Út közben még Suga felhívta Tae-t,hogy hol vannak pontosan. Azt mondta,hogy nálunk vannak és társasoznak. Yoon csak bólintott majd elmondta,hogy nemsokára ott vagyunk és mi is játszani fogunk. Aztán mikor sikeresen hazaértünk,a srácok a nappaliban ültek a kis dohányzóasztal előtt a földön és komolyan társasoztak. Meglátva minket,azonnal a nyakunkba ugrottak és csókkal üdvözöltek. Tetszett ez az üdvözlés. Aztán meg lassan elváltunk és kézen fogva mentünk az asztalhoz játszani. A TaeGi páros együtt játszott,ahogyan mi is JiMin-nel. Közben kiderült a shipnevünk is. Kreatívan NamJim. Ji szerint ez cuki,de én nem értem. Mikor meg megkérdeztem,hogy miért pont az,akkor meg le lettem oltva a picsába,hogy ha nem tetszik,akkor tartsam meg magamnak a véleményemet,mert nekik tetszik. Szóval minden mindegy alapon rájuk hagytam. Tudtam,hogy ezt a nevet YoonGi találta ki és mikor felvetettem azt mondta,hogy igazam van.

SeokJin POV:

Lehet,hogy egy kicsit sokáig voltunk együtt JeongGuk-val. De basszus,ez a srác egy álom az ágyban! Vagyis.... Tud valamit.

-Ekkora hülyék nem lehettek.-morog Baek-Véresre karmolni a másikat. Normálisak vagytok?-hord le

Felszisszentem,amint a hátamra kente a nyugtató hatású kenőcsét. Nem kicsit lettem szétkarmolva. Igazából elég jól festhetünk. Ha van rajtunk ruha,akkor csak az arcunk és a karunk látszik. A szánk szétharapdálva és az én karom szanaszét van karmolászva. Nos igen. Kicsit durvák voltunk egymással. Kook-nak csak a szája sebes és egy kicsit fáj a segge. De szerintem nem is bánja annyira azt a formás,dugni való fenekét. Baek útnak indított minket kifele. Most egy ideig nem nyúlhatunk egymáshoz. Legalábbis úgy nem. Amikor kimentünk,leültünk a fiúk mellé. Én a kanapéra,JungKook meg az ölembe.

-ChanYeol!-trappol ki KyungSoo

-Mi van?-néz rá unottan

-Te etted meg az utolsó fánkot?

-Nem.

-Hazudsz! Akkor miért van porcukor a lábadon?!

-Ez kokain....

Mi nevetni kezdtünk és már nem is tudtuk,hogy hol vagyunk,aztán Kai megszólalt.

-Én voltam,Hyung.

-Gyere,te csinálsz újakat.

-Akkor abból nem eszünk.-szólal meg Daniel

-Hogy mondod?-pillant rá JonGin

-Tré vagy a konyhában. Ezt mindenki tudja.

-Mintha te különb lennél.-mondja morcosan 

-Kérlek,én még tanultam is sütni.

-Pék vagy?-kérdezi Kyung

-Cukrász.-kacsint 

-Akkor gyere.Te csinálod.-mondja Soo

-Szívás. Pont nem érek rá.-kel fel a helyéről

-Miért? Mi dolgod? 

-Leellenőrzöm a bombákat. Meglátogatom a barátnőmet.

-Hékás! Azt mondta a Főnök még az elején,hogy nincs több barátnő!-szólalok meg

-Ahj,ez nem is ugyan az a barátnőm te buta.-nevet fel-Ez egy másik.

-Hány barátnőd van?

-Általánostól mondjam? Minden évfolyamban volt egy.

Szóval nőcsábász. Mint Kookie volt. Csak Ő megtalálta az igazit,azaz engem. Legalábbis remélem,hogy én vagyok. Még egyszer sem mondta. Sosem.... Csak amikor mondom,akkor annyit bök vissza,hogy ,,Én is". De nem mondja ki. Fenébe már! Én erre nem is gondoltam. Mi van akkor,ha komolyan csak megakarta magát dugatni,utána itt hagy. Áh,nem. JungKook nem tenne ilyet. Ugye?