Neighbor Boy[NamJim F.F.](BEFEJEZETT)

44.

Jimin POV:

Másnap már izgatottan keltem fel. Boldogan csináltam a vizsgálatokat. Ezt az orvosok meg az ápolók észre is vették,de amikor megkérdezték,hogy mi miatt mosolygok így,nem tudtam válaszolni. Mert valóban nem tudtam. Lehet csak izgatott voltam azért,mert a srácok benéznek majd. De az is lehet,hogy csak Őt vártam. Miért?Mert nagyon is bejön!Ha jobban leszek és kiengednek,akkor elakarok menni vele egy randira. Vagyis egy....Sétára. Igen,mert a barátok csak sétálnak. Semmi más. Csak egy séta,mint barát. És ez gáz,hogy csak barátilag néz rám. Én nem a barátja akarok lenni!Miért?Nem tudom. Őszintén,fogalmam sincs,hogy miért. Talán,mert van vele valami olyan emlékem a múltból,amire nagyon emlékeznem kéne. De nem tudom. Olyan szépek az arcvonásai,aranyos a kis rózsaszín fürtökkel,meg a széles vállak,amikbe aközben belekarmolnék....JIMIN!Mégis miről beszélsz?Ez beteges dolog volt. Hogyan gondolhatsz ilyet?Hiszen ,,még csak egy napja ismered" dolog van. Nem emlékszel rá,tehát nem is ismered jelen pillanatban. Komolyan mondom,hogy egy kicsit lökött vagyok.

Kopogtak és mikor szóltam,hogy jöjjenek be,Tae bedugta vörös fejét és a kékséggel a háta mögött. Hyung leült mellém és Gi meg csak állt mellette. 

-Szia,Ji!-mosolyog V

-Sziasztok.-mosolygok vissza

-Boldognak tűnsz. Történt valami?-kérdezi barátom

-Semmi.-rázom meg a fejemet-Csak titeket vártalak.

-Értem.-bólint-Ma még jövök és hozok neked valami kis ételt. 

-Oké.

-Volt valami álmod?-kérdezi hirtelen Yoongs

-Este?Nem.-rázom meg a fejemet

-Amikor műtöttek. Mielőtt felkeltél volna.

-Ah,értem. Volt és nagyon fura volt.

Elmondtam nekik mindent úgy,ahogyan volt az egész. Tae a ,,zuhanásaimnál" mindig szája elé kapta a kezét,míg Suga csak érdeklődve hallgatott tovább. Monológom végén pedig Taehyung megölelt és Yoongi pedig összeszorította az öklét. Nem értettem a cselekedetét és egy kicsit furán is néztem rá,de egy sóhaj után ellazult. 

-Most megyünk.-enged el Tae-Majd jövök.

Elköszöntek és itt hagytak. Sóhajtva feküdtem le és becsuktam a szemeimet,mivel egész este szarul voltam. Nem jött be hozzám....Vagy csak később jön!Igen,biztosan még alszik és azért nem jött!De,már elmúlt kilenc is....Biztosan sokáig alszik. Igen,ez logikus,mivel elég későn mentek el tegnap innen. 

Baekhyun POV:

Lassan megérkezett a TaoSeok páros azokkal a cuccokkal,amiket kértem,így neki is álltam takarítani meg főzni. Miután felraktam a kaját,azután megnéztem mi újság JeonGuk-val. Bepillantottam és az ablakon nézett kifele. Elhagyottnak tűnt,mint egy elveszett kiskutya. Odamentem hozzá és leültem vele szemben. Köszönt meg minden de nem nézett rám.

-Jeon,baj van?

-Nincs,hyung.-pillant rám-Csak....Hiányzik Jimin.

-Értem. Úgy tudom kórházban van.

-Megtalálták?-kérdezi nagy szemekkel

-Nem szóltak?

-Nem!Ez de szemét dolog volt a többiektől!-morgolódik-Hyung,van egy cigid?

-Nem dohányzom. De kérj Hoseok-tól.

-Ehh,nem merek....-vakargatja meg a tarkóját-Kérlek,hyung!