Neighbor Boy[NamJim F.F.](BEFEJEZETT)

65.

Meghajolunk majd ő elfut. A srácok elengedték, így utána rohantam. Hamarabb kell. Ami ide közel esik, az a konyha. Szóval el kell érnem. Ez a ,,Legjobb" egy játék, amit mi találtunk ki. Mindenki, aki játszik, annak egy használható tárgyat kell keresnie, amivel ölni tud. Amint megvan, meg kell keresni az ellenfelet és aki hamarabb a nyakához vagy létfontosságú szervhez, részhez érinti a fegyvert, az nyer. Onnantól azt tesz a vesztessel, amit csak akar. Nem akarok veszteni. Nem félek, nem erről van szó. Csak itt a csapat. Nem avatkozhatnak bele, hiszen az tilos. De közbeszólhatnak, ami bezavarhat. Ha biztatni akarnak, ha nem.

A konyhába érve azonnal keresni kezdek a fiókokban. Hallom a lépteit de nem foglalkozok vele csak keresgélek. Aztán a végén már találtam egy kést, aminek kifejezetten örültem. Most jól jön, még ha nem is éles vagy valami. Csak érinteni kell. Ekkor ért be a konyhába. Rám szegezte a fegyvert, amit talált majd előttem ürítette ki a tárat jelezve, hogy érintéses a játszma. Ez kicsit valljuk be megnyugtatott. Innen már csak szerencsén múlik.

Meg is indult felém de jól védekezek, ezért sikeresen elhajoltam előle. Mégis lassabban mozgok a vállam és combom miatt. De erről már csakis ő tehet. Miközben kerülgettem, láttam ahogyan a többiek az ajtóban állnak. Aggódva és izgatottan néztek minket, főleg NamJoon. Gondolom nem látott még ilyet. De nem is bánom. Bizonyára tudja, hogy ez élet-halál, még ha játszadozásnak is tűnik. Mi annak is vesszük. Egy kibaszott játék, ami unaloműzés. Nem rossz, ha nem akarjuk megölni egymást. Teljesen arra koncentrálok, hogy kerülgessem, így nem tudok támadni se. Egyszer viszont a pultnak ütközöm. Nézek rá és amint az államhoz tartaná a fegyvert, rúgok egyet. Mivel kivételesen nem számított rá, meghátrált. Ebben a pillanatban húzta meg a ravaszt is-azt hittem reflexszerűen-, amiből a golyó, csak súrolta az oldalamat. Bassza meg! Azt hittem az összeset kitette. Ezek szerint egy golyóval akart elintézni, hah? Mocskos rohadék.

-Csaltál, baszd meg!-kiáltok rá idegesen

-Várható volt, nem?-nevet fel

Láttam, hogy Nam megmozdulna, de MinSeok visszafogja. Köszi, XiuMin. Meghálálom. Ha ezt élve megúszom.

Oldalamhoz teszem a kezemet és egy pillanatra se veszem le róla a tekintetemet. Nem téveszthetem szem elől, mert akkor nekem biztosan végem van. Egy baszott árnyékkal van dolgom, már nem azért. Remélem érzékelhető a súlya a mondanivalómnak.

-Ennyi volt benne?-kérdem elvéve a kezemet

-Ennyi. Azt hittem ezzel vége.

Mikor realizáltam mit mondott, elkezdtem nevetni. Az ilyen kis kirohanásaim nagyon megszokta lepni. Ez most sem volt másként. Meglepett arccal nézett engem, miközben gondolom realizálta a dolgokat. A fiúk is biztosan valami őrültnek nézhetnek. De az vagyok. Egy szociopata. Ilyennek nevelt ez a mocsadék és most fél a saját lényétől? Szánalmas, komolyan. tudja, hogy nem lehet elintézni. Mégis hogyan tervezte?

Mivel a bámészkodását abbahagyta, hozzám lépett és az államhoz tartotta a fegyverét. De én csak önelégülten mosolyogtam rá. Nem értette de láttam az arcán, hogy véget akar már vetni ennek az egésznek, ugyanis már elege van belőlem.

-Game Over, Min Yoon Gi.-mondja komolyan

-Gondolod?-kérdezem mosolyogva

Kérdőn pillantott rám, hiszen már elkapott. Nincs tovább. Vagy igen? Ha ő csalt, egyszer én is csalhatok,nem? De.

-Csak, hogy kvittek legyünk.-kacsintok rá

Majd azzal a lendülettel szúrtam hasba. Meghúzta a ravaszt, de nincs benne golyó, így nem talált el semmi. Távolabb lépett és kezét a pultra helyezte. Kihúztam a kést, mire köhögni kezdett. Oh, annyira nem tudom sajnálni. Miért tenném? Hiszen nincsenek érzéseim, ha róla van szó.