Van Kémia Közöttünk (Asher Angel Fanfiction)

Tizenhat

- Ugye nem lett bajod te barom? - kérdeztem.

- Talán egy kicsit a mellkasam fáj, de kibírom. - veregette óvatosan a hátamat.

- Mit mondott? - érdeklődtem.

- Nem tud választani. - felelt. - Neked a személyiségedet szereti, neki pedig a külsejét.

- Persze. Arra a csajra minden Barbie baba irigykedhet. - ekkor Finn elkezdett nevetni. Én csak közöltem a tényeket.

- Ja, igen. - tette hozzá mosolyogva.

- Hamarosan vége, aztán majd a hotelban majd átmegyek és kivizsgállak. - csapkodtam meg Finn kipirult arcát.

- Okidoki. - mondta, mint egy ötéves.
Lejátszottak még két dalt. Az egyik volt a 'Bang Bang' Jessie J-től, az utolsó pedig egy lassú szám, a 'Time After Time' Cyndi Laupertől. A dalnál volt aki lassúzott, volt aki már készülődött haza vagy a szállására. Az utóbbiak közé tartoztam. Finn próbált rávenni, hogy csináljak valamit, de nem nagyon volt sikeres a terve.

- Köszönjük, hogy itt voltatok, remélhetőleg találkozunk jövőre! - jelentette be a házigazda, majd mehettünk utunkra. Noah hátul ballagott a többiekkel, miközben én és Finn elől.

A szállásunk nem volt messze a rendezvény helyszínétől. Háromszáz méter volt, azt hiszem.

A hotelba megérkezve egyből a 125-ös számú szobámba mentem. Levettem a piros ruhámat és felvettem egy lazább szettet: egy fekete Adidas melegítőt, "Weekend, i lovin' it"-es fekete pólót és egy rózsaszín kabd be jelet mutató macskás papucsot vettem fel. A hajamat, mivel kiengedve volt az, úgy is hagytam inkább.

Finn a 122-ben volt egyedül. Nem egyedül jött, de édesapja, illetve édesanyja elmentek pont akkor vacsorázni, mikor mi jöttünk ide. Kopogtam. Egyet, majd kettőt. De Finn nem nyitott ajtót. Erőteljesebben kopogtam, amit szerintem már meghallott, mivel hangos lépteket hallottam az ajtónál. Finn nyitott ajtót. Egy szál alsónadrág virított rajta.