Negyvenhét

85 9 0
                                    


Asher erre csak elmosolyodott, majd bejelentette egy nővér, hogy a látogatási idő lejárt. Majd hozták a szokásos, gusztusos reggelimet. Valami sótlan rántottát, paradicsommal és kenyérrel. Meg egy brownie-t. A rántottából turkáltam valamit, a paradicsomot és a kenyeret megettem. A brownie pedig a legvégén elfogyott.

Nagyjából délután háromig senki sem jött be, csak egy nővér. Adrien mondta, hogy sok dolga lesz, a Deckerék nem nagyon akarnak zavarni. Ott olvasgattam magamban, mivel se tévé, se telefon nem volt. Negyed óránként bejött Ling nővér, kérdezgette, hogy hogyan érzem magamat, mim fáj és mindig hozott egy pohár vizet, amit meg kellett innom, vagy különben kiszáradok.

Ling egyszer csak benézett az ajtón és azt mondta, hogy látogatóm van. Én meg nem értettem, hogy ki. Aztán megláttam Noaht. Egy kis csokor volt a kezében. Sárga rózsák majdem egy tucatja, és középen egy piros.

Beletette Gaten csokra mellé a vízbe, majd tulajdonképpen egy szót sem szólva megölelt.

- Bocsáss meg, kérlek! - hallottam meg remegő, kisfiús hangját. - Whitney leitatott és tulajdonképpen részeg voltam... - mondta.

- Noah. - toltam el magamtól, kezem közé véve a fejét. - Nem akarok rád mérges lenni.

- De az vagy. - tulajdonképpen ezt akartam mondani, dehát kimondta. Részegen is mondhatta volna azt, hogy "Nem Whitney White, én őt szeretem!" vagy valami ilyesmit.

Van Kémia Közöttünk (Asher Angel Fanfiction)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora