A Végzet kardja [✔] {Javításra vár}

~1. - A lélek~

- Lélek. A lélek emberi szemnek láthatatlan "dolog" - a Professzor macskakörmözésére páran felnevettek. - De vajon valóban láthatatlan? Ha megkérdeztek egy embert, minden bizonnyal az Igen lenne a válasza. Vajon miért?

- Mert nekik gyenge a lelkük.

- Így van, köszönöm Rei. - Professzor bólintva a tábla felé fordult. - Őket mi csak Rendes lelkeknek hívjuk. És persze ők minket a Harcos lelkeknek hívnak. - Amint felírta a két nevet újra felénk fordult. - Harcos lelkek már középiskolában megtanulják előhívni a lelküket, ahogyan megtanulnak harcolni. - Hátra tett kezekkel fel-alá sétált. - De a Középiskola végén a diákok kapnak egy lehetőséget, ugyebár? - Fél osztály bólintott. - Olyan lehetőséget kapnak, ahol harcolhatnak védőállatokkal, kik örök életükre mellettük maradnak. Több fajta, és többféle állattal harcolhatnak, ahol a lelkük másik fele rögtön felismeri őket. És ezt mind abból lehet tudni, hogy kész arra, hogy megöljön.

- Professzor! - Seungri hangjára felé néztem.

- Igen?

- Mi történik akkor, ha az állat megöli a gazdáját?

- Természetesen a diák meghal, az állat pedig megvadul. Olyankor a tanárok fogják be, és megölik. De persze olyan is történt már, hogy a diák nem találta meg az állatját, ami e-

- Ami egyetlen egyszer történt meg. És épp itt ül közöttünk. - Gúnyos hangra nem is reagáltam, csak tovább játszottam a tollammal.

- Köszönjük Tay. - Pár kuncogásra felpillantottam. - Ha már így felhoztad, akkor beszéljünk Mr. Tiny esetéről. Ő az egyetlen példa arra, hogy Harcos lélekként nem találta meg az állatját. Ilyenkor azt kérdezhetitek, hogy mi lehet az oka. És erre a kérdésre két felelet van. - Professzor felmutatta két ujját. - Az egyik, hogy túl gyenge a lelke az állatjához. És a másik, ami elég valószínűtlen, tehát ne haragudjon meg Mr. Tiny. - Szemeimet forgatva újra a tollamat néztem. - Hogy túl erős lett a lelke az állatéhoz képest.

- Még hogy túl erős. Egyszerűen szánalmas. - Tayra pillantottam, aki gúnyos mosollyal nézett rám. - Csak azért hívják Harcos léleknek, mert az apja is az. - Tayyal farkas szemet néztünk egymással, és tisztán láttam, ahogy az állatja felkúszik a vállához.

- Jól van, ezzel vége az órának. Menjetek. - Professzor szavaira elpakoltam a cuccaimat a táskámba, és felálltam a székről. Táskámat a vállamra dobva már az ajtó felé sétáltam. - Mr. Tiny. - Sóhajtva álltam meg, majd az asztalához sétáltam, de ő nem nézett rám, csak a holmiját pakolta. - Itt van maga már 22 évesen, és még mindig nem találta meg az állatját. - Kiegyenesedett, és felém fordult. - Tudja én tisztelem az apját, hiszen a főnököm, és erősebb is a tanároknál. De felfogom előtte hozni, hogy magát bocsájtsa el ebből az iskolából.

- Sok szerencsét. - Hangszínemre megrándult az arca, én mégis mosolyogva hátat fordítottam neki, és már valóban kisétáltam a teremből.

Desmond Tiny, 22 éves Egyetemista. Az én világomban két ember létezik. Az egyik a Rendes lélek, akik nem rendelkeznek elég erős lélekkel, hogy láthassanak, vagy hallhassanak Természetfeletti állatokat. És van a másik, akik a Harcos lelkek. Ők akik oly erős lélekkel rendelkeznek, hogy előtudják hívni a saját lelki állatukat.

De nem veleszületett állatokról beszélünk ilyenkor, hanem az azonos erőn, és lélekkel rendelkezőkről. Általában a Harcos lelkek családjában mindig ugyan olyan állattal rendelkezők születnek, de van kivétel, amikor az utódnak más, mint az apjának. Elég ritka szokott lenni, de mégsem annyira mint egy hófehér sárkány.

És természetesen a Harcos lelkek közt is van egy ranglétra. Harcok által szokták elrendezni, de egyetlen egy valakit soha senki se mert kihívni. És ő miatta is félnek tőlem, közben le is néznek. Hiszen az Egyetem igazgatója az, aki a Harcos lelkek közt a legerősebb. És persze, hogy én vagyok a fia..