A Végzet kardja [✔] {Javításra vár}

~17. - A Városi könyvtár vezetője~

- Ki akar megölni?

- Hogy ki? - Bólintottam. - Körülbelül 1 millió Harcos lélek..

1 millió. 1 millió Harcos lélek.

- Ez.. - Döbbenten, és hitetlenkedve néztem rá, de Jinwoo szánakozó tekintettel, amitől ökölbe szorultak a kezeim. - Utolsó éves egyetemista vagyok, ilyet ne hazudjon. Rendben?

- Mondanám, hogy rendben, de egyáltalán nem hazudtam. Desmond, ez halálosan komoly. Tudom, hogy az apád erős harcos, hiszen majdnem őr lett, de vannak körülötted olyanok, akik gyengék. Mit fogsz tenni, ha az a három fiú a lábaid előtt fog összeesni holtan?

- Mondanám, hogy semmit, mivel gyűlölnek engem, ahogy én is őket. - Felhúzott szemöldökkel nézett rám. - Ettől függetlenül egy osztályba járok velük, tehát minden bizonnyal a gyilkosuknak támadnék. - Bólintott. Sóhajtva megvakarta az arcát, és elfordította a fejét rólam.

- Figyelj, erről mégis jobb ha tudsz. - Értetlenül néztem rá. - A között az 1 millió Harcos lélek közt, kitűnik egy, aki erősebb náluk. Plusz most még tőled is.

- Tőlem is? - Bólintott.

- Míg így céltalanul tengeted az idődet, ő egyre erősebb és erősebb lett. Míg már leelőzött téged. De ez azért is történt, mert a Végzet kardja még csak most egyesült veled. 

- Körülbelül mikor? Mármint mikor támadnának? Vagy egyáltalán hogy van ez?

- Nos, nincs kizárva, hogy ne lenne az egyetemen ilyen ember. Tehát erre nincsen jó válasz, mivel akár már holnap is megtámadhatnak téged. És ez nem olyan lesz, mint az egyetem kihívásai. Ez váratlan és halálos, ha nem figyelsz. - Aprót bólintottam.

- Kérdezném, hogy miért én, de Bewitcher már elmondta.. - Motyogtam. Nem tetszik. Nagyon nem tetszik, hogy ilyen emberek fognak rám támadni, csak azért, hogy megszerezhessék a Végzet kardját.

- Hogy álltok? - Felkaptam rá a fejem. - Mármint a Végzet kardjával.

- Ah, megakart ölni. - Mosolyogtam rá. Ekkor volt, hogy elnyíltak az ajkai. - De azért hallgat rám, amikor kedve van.

- Hát ezt vehetjük annak, hogy mindkettőtöknek új. - Bólintottam. - Elő tudod hívni? - Ismét bólintottam.

- Meg is ígértem neki, hogy amint haza érek, akkor kint lehet. - Jinwoo elmosolyodott. Bal karomat felemeltem, de még alig kellett neki szólnom már fehér füst áramlott ki a pólóm alól. Pár perc se volt az egész már mellettem volt az ágyon. Mosolyogva néztem, ahogy felváltva nézett ránk, mégis nagyobb lett, ahogy Jinwoot nézve lassan mögém araszolt.

- Nem foglak bántani, én Desmond oldalán vagyok.

- Érdekel is engem. - Jinwoo hátra hőkölt. - Mehetek amerre akarok?

- Nem. - Lesajnáló szemekkel nézett rám, majd duzzogva elfordult tőlem. Az a sóhaj, ahogy elterült az ágyon, profi színészkedés volt tőle.. Torok köszörülve hívtam elő Bewet is, aki kis sárkány alakban volt, de még így is majd két fejjel nagyobb volt a fehérnél. 

- Tudod, - Kérdőn néztem Jinwoora. Nyest a nyakából leugrott a lábára, majd a padlóra, és végül felugrott mellém az ágyra. - Még számomra is szokatlan az, hogy egy Harcos léleknek kettő állata van. - Erre nem nagyon tudtam mit felelni. - Jarl, viselkedj. - Oda fordítottam a fejem, de ami szituáció volt, azon elmosolyodtam. Nyest, vagyis Jarl éppen a fehér farkára akart rálépni, de a gazdája hangjára megdermedt abban a pózban.

- Jarl? - Vissza néztem Jinwoora, aki bólintott. - Szóval nyest, és tőr a fegyver?

- Valójában iker tőr a fegyver alakja. - Hümmögve bólintottam. Távolabb ültem a három rosszcsonttól, akik előszeretettel kezdtek el fogócskázni, és harapdálni egymást. - Desmond. - Kérdőn néztem Jinwoora. - Szeretném, ha megadnád a telefonszámodat, hogy könnyebben eltudjalak érni.

- Oké. - Elővettem a telefonomat, és oda nyújtottam neki. Értetlenül nézett rám és a telefonomra. - Írd bele a tied.

- Oh, oké. - Fejemet rázva néztem, ahogy elvette tőlem, és elkezdett rajta pötyögni. - Megcsörgettem magam, tehát a te számod is meg van. - Bólintottam, és visszavettem a telefonomat. - Ma nem akarom, hogy vissza menj az egyetemre. - Ismét bólintottam. - Pihenjetek mindhárman, mert holnaptól a városi könyvtárba fogsz járni, talán még lakni is. - Kerekre nőtt szemekkel néztem rá. - Ne nézz így. Ott védve vagy mindenki ellen, tehát ezen ne csodálkozz.

- Már érdekelt engem valami.

- Hm? - Kíváncsiságot vettem ki a szemeiből.

- Ki a vezetője a Városi könyvtárnak? - Értetlenül néztem a vigyorát, de amikor saját magára mutatott, akkor már teljesen ledöbbentem. - Komolyan?

- Miért? Ennyire hihetetlen? - Inkább nem válaszoltam, és elfordultam tőle. Hátammal az ágytámlának dőltem. - Hát ez azért fáj. - Félszemmel ránéztem.

- Csak azt hittem öregebb a vezető..

- Öregebb? - Bólintottam. - Azért én se vagyok valami fiatal.

- De nem is 50 éves. - Csak vállat rántott mosolyogva.

- Valóban. 30 éves vagyok. - Rákaptam a tekintetem. - Na ez már tényleg sértő. - Egyik kezemmel az arcomat takarva ismét elfordultam tőle, de amikor hallottam a kuncogását éreztem, hogy pír kúszik az arcomra. - Nos még egy dolog, és magatokra hagyunk. Félek, hogy Zek már az idegeire megy az apádnak.

- Azt megpróbálhatja. - Mosolyogva fordítottam felé a fejem. - Apát egyedül én tudom felidegesíteni.

- Ez úgy hangzik mintha azt akarnád, hogy maradjak még. - Hitetlenkedve néztem rá. - Bocs, nem hagyhattam ki. - Fejemet ingatva vissza néztem hármójukra. Jarl elkezdte pesztrálni a fehért, de Bew próbálja megvédeni, nehezen.. - Desmond, ugye nem feküdtél le senkivel sem? - Bewitcher és a fehér megdermedtek, és rám néztek, de én meg mozdulni se mertem. - Mármint, hogy nem jelöltél meg senkit sem? - Nem válaszoltam, csak a fejemet ráztam. - Tudod, hogy mivel jár? - Félszemmel ránéztem.

- Hogy örökre a testeden marad. - Bólintott.

- De van egy hátulütője is. - Értetlenül fordítottam felé a fejem. - Jól figyelj rám. - Feltette egy ujját, amivel őszintén megijesztett. - Senkit se jelölj meg, csakis azt akiről tudod, hogy viszont szeret téged.

- Mégis hogy jön ez ide?! - Éreztem, hogy egyre melegebb lesz a szobában, pedig tudtam, hogy csak én érzek forróságot a zavarom miatt.

- Úgy, hogy akit megjelöltél azt te nem tudod megölni. - És az a forróság eltűnt mint amikor hideg zuhanyt veszel. - Akit megjelöltél, pedig megtud téged ölni. - Ez volt a második zuhany, de már inkább volt jeges víz. Bewitcherre kaptam a tekintetem, aki aprót bólintott. - Van valaki, aki a szívedben van? - Vissza néztem Jinwoora.

- Nos, nincs. - Bólintott, és felállt a székről.

- Csak ennyit akartam elmondani neked. - Bólintottam felállva az ágyról. - Valóban pihenjetek, mert holnap reggel jövök értetek, tehát szeretném, ha időben elkészülnél. Nem szeretek várni. - Vigyorát látva biztos voltam benne, hogy elfehéredtem. - Ja..rl. - Értetlenül néztem rá, majd oda amit nézett. Az a három eltűnt az ágyamról!

- Bewitcher! - Tárva nyitva volt az ajtóm, és még hallottam is, hogy valami eltört. - Bewitcher Tiny! - Elsiettem Jinwoo mellett, és lefutottam a lépcsőn, de ott olyan jelenet volt, amit nem tudtam eldönteni, hogy hogyan is reagáljak.

Apa a fotelban ült teljes nyugalomban. Zek a kardot egyenesen Bewitcherre tartotta. Fehér és Jarl pedig fent voltak a könyves szekrény tetején.

- Yah! Ez az én házam! - Mindannyian felém kapták a fejüket, de amikor a fehér egy törékeny figurát a mancsai közé fogott, és Zek fejének dobta... 

Sikeresen elintézte, hogy hamuvá égjen a könyves szekrény, és a kedvenc könyveim..

🍁

Vajon hogyan fog alakulni Des élete..?