Miután sikeresen kiküldtünk mindenkit a házból, és feltakarítottunk, apával végre letudtunk ülni vacsorázni. Persze az a kettő a könyves szekrény után még jobban összebalhéztak, és már egy fotelt is tönkre tettek.
Félszemmel fehérre néztem, aki boldog nyammogással evett. Mégis ahogy felnézett rám láttam, hogy nagyot nyel, és elfordult tőlem. Sóhajtva elfordultam tőle, és inkább a vacsorámra koncentráltam, bár nehéz volt.
Több minden is volt a fejemben, amiket nem tudtam elűzni a gondolataimból. Bár ezek főképp Jinwoo miatt voltak. Miután elégett a fotel is, Jinwoo egyszerűen nem akarta befogni, és míg el nem hagyta a házat folyton a Bocsánat, és az Elnézést szavakat hajtogatta. Pluszba még van valami, pontosabban amit még a szobámban mondott.
- Apa. - Abbahagyva az evést ránéztem.
- Hm? - Felpillantott rám.
- Te és Yoonsuk hyung, szoktatok vitatkozni? - Szemöldök ráncolva nézett rám.
- Persze, mint minden szerelmes pár. - Bólintottam. - Miért?
- És megütötted már?
- Nem.
- Ő téged?
- Ő sem. - Felkaptam rá a fejem. - Ha akarnánk se tudnánk egymásnak ártani.
- Yah! - Asztalra csapva felálltam, amitől láttam, hogy összerezzent. - Te is megjelölted őt?
- Igen. - Furcsa hang lejtésén elhúztam a számat. Vajon Ji-yong is képes lenne erre? - Egyébként mit beszéltetek?
- Holnap reggel jön értem, és a városi könyvtárba visz. - Apa keze megállt a levegőben, de nem nézett rám. Lassan vissza ültem a helyemre. Próbáltam bármi olyan érzelmet keresni az arcán, de nem volt semmi sem. - Lehet, hogy befogok költözni oda. - Bólintott, és tovább evett.
Nem az fájt számomra, hogy semmit sem reagált, hanem az, hogy egyedül kell őt hagynom. Tudom, és el is fogadtam ezeket a intézkedéseket, de közben aggódtam apa miatt. Persze ott van még Yoonsuk hyung, akihez mehet, de én se voltam már hülye, hogy ne fogjam fel miért nem akart apa egyedül hagyni. Mégis tudom, hogy hamar túl teszi magát, mivel Yoonsuk hyung nem sokára beköltözik hozzánk.
Én elmegyek, Yoonsuk hyung pedig beköltözik..
~***~
Szobám közepén állva körbe néztem. Az ablakaim még mindig nem lettek megjavítva, bár legalább összesöpörtük a szilánkokat. Az asztalom ki lett dobva, egyedül az épen maradt székem maradt bent. Valójában az egész szobám üres, kivéve a szék, az ágyam, és egy ruhás szekrény. Ennyi..
Sóhajtva sétáltam az ágyam mellé, majd alóla kihúztam az utazó táskámat. Kinyitva az ágyamra tettem, és a ruhás szekrényemhez sétálva elkezdtem a ruháimat bepakolni. Ruháim amolyan is-is arányban voltak. Sok volt, de mégse olyan mint a lányoknak. Bár az is közre játszott, hogy nem hordtam olyan színes ruhákat, csak fehéret, feketét, netalán sötét kéket. Nadrágokból pedig egyedül farmerjaim voltak, plusz három melegítő nadrág. Szürke, és két fekete.
Amint kész voltam vele a táskámat bezártam, és letettem az ajtó mellé. Jinwoo tanácsát megfogadva megfürödtem, és hamar befeküdtem az ágyamba. Csakis a hülye tanácsa miatt már 9 órakor az ágyban voltam, pedig máskor éjfélkor is fent voltam még.
És biztosan ez miatt is volt, hogy egyáltalán nem tudtam elaludni. Csak forgolódtam az ágyamban, ami miatt reggel még felkelni is nehéz volt, nem hogy kimászni az ágyamból. Persze az ágyból kikelés kissé megváltozott..
ŞİMDİ OKUDUĞUN
A Végzet kardja [✔] {Javításra vár}
Hayran KurguVégzet kardja. Sok mese szól róla. Némely ember azt állítja egy szenilis Harcos lélek találta ki. Némelyik ember mégis olyanokat állítottak, hogy látták azt a kardot. De egyikre sem találtak bizonyítékokat. Valóban mese? A kard, ami egy suhintással...